környezetünk

Dánia fő energiajelképe, a szélmalom nimbusza alaposan megtépázódott tavaly, amikor huszonnyolcat felszámoltak, és csupán kilenc újat építettek. 2006-ban az országban mindössze 11 megawattnyi szélenergiát termeltek. Ez nincs 2 százaléka a 2000-es mennyiségnek.

Uniós adatok szerint jelenleg Dánia kormánya szánja a legcsekélyebb támogatást a fenntartható energiaforrásokra, a brit ráfordításnak alig a harmadát. A dán ellenzéki pártok támadják a liberális-konzervatív koalíciót, s a környezetvédelmi politika azonnali módosítását sürgetik. Lars Lilleholt liberális energiaügyi szóvivő szerint pártja várhatóan a támogatás növelésére szavaz, ám ez sem oldja meg azt a problémát, hogy lassan már nincs hol elhelyezni több szélmalmot.

Szélenergia szempontjából vegyes a kép Európában. Magyarország - ahol mostanra már 40 szélerőmű működik, összesen 61,675 megawatt kapacitással - összteljesítmény tekintetében a régióban legtöbb szomszédját megelőzi, sőt néhány környezettudatos nyugat-európai országot is, ugyanakkor a legjobbak nagyságrendekkel előrébb járnak.

Szlovéniában a tavalyi év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek. Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Svájcban 11,6, Horvátországban 17,2, Bulgáriában 32, Csehországban 50, Törökországban 51, Litvániában pedig 55,5 megawatt kapacitást tartottak számon. A régió országai közül azonban Ausztria 965 megawattal, Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot. Az európai és egyben a világlistát is Németország vezeti 20,62 ezer megawattal, ami több mint 18 ezer darab szélkereket jelent.

euractiv.hu

Mindennapi adalékanyagaink

Nehéz olyan élelmiszert leemelni a boltok polcairól, amiben egyáltalán nincs adalékanyag: ha végigfutjuk a csomagolásán található összetevők listáját, aligha lesz E-számmentes. Mit takarnak ezek a kódok, miért lángolnak fel újabb és újabb viták velük kapcsolatban, illetve árthatnak-e az adalékok az egészségünknek? Szakembereket faggattunk.

„Ne legyenek illúzióink, ételeink már rég nem azok, amik valaha voltak: a kellemes eperíz egy ausztrál fa fűrészporának köszönhető, a kókuszízt egy gomba termeli, a barack ízét a ricinusból nyerik, a citromét egy penészgombából, a marcipánt pedig kiválóan lehet helyettesíteni a zöldborsóval” – vág rögtön a közepébe Benda Judit, egészségtanácsadó, gyógyszerész, aki szerint érzékeink manipulálására egy egész hatalom szerveződött: az ízipar.

Tartósítószerek, színezékek, aromák, cukorpótlók, egyszóval az adalékanyagok felhasználása körül szinte menetrendszerűen lángolnak fel viták: valójában milyen hatással vannak az egészségünkre? Számos anyagról állították már, hogy olyan betegségek kialakulásáért felelősek, mint az allergia, különféle neurológiai betegségek, emésztési zavarok, daganatos megbetegedések és szívbetegségek. „Valóban gyakran jelennek meg meg újabb és újabb listák – amelyek hemzsegnek a pontatlanságtól, téves információktól – az élelmiszer-adalékok rákkeltő, egészségkárosító hatásáról” – mondta el a hvg.hu-nak Sohár Pálné, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főosztályveztője, leszögezve, hogy a rémhíreknek nem szabad bedőlni: az adalékanyagok igen kevés esetben okozhatnak egészségkárosodást.

A szakember szerint az élelmiszerek alkotórészein belül a legjobban az adalékanyagok csoportját szelektálják és vizsgálják: tizennégy féle élelmiszercsoport van, amit mint allergént köztelező megjelölni a csomagoláson, s ezek között csak egyetlen adalékanyag található.  Csak olyan anyagok felhasználását engedélyezik, ami nem káros: alapvető követelmény, hogy  az adalékok az emberi szervezetre ártalmatlanok legyenek, továbbá hogy használatuk a fogyasztó szempontjából is előnyökkel járjon. Ilyen kedvező hatás lehet az élelmiszerek tápértékének megőrzése, a fogyaszthatóság időtartamának növelése, az élvezeti érték és a minőség javítása, az előállítás gazdaságosabbá tétele. A mesterségesen előállított anyagok mellett olyan természetes kiegészítők is az E-számmal ellátott rendszerbe tartoznak, mint a C-vitamin, illetve a béta-karotin, lecitin, amelyeknek fontos szerepük van az egészségünk megőrzésében. Engedélyezés előtt pedig minden anyagnál elvégezik a toxikológiai vizsgálatot. 

De lássuk, miből is gazdálkodhat az élelmiszeripar. Az E-számok (az unióban engedélyezett adalékanyagok rövid jelölései) rendszerét a hatvanas években hozták létre, ugyanis az élelmiszerek csomagolásán kötelező lett az összetétel feltüntetése, így rövidebb, kódszerű elnevezésre volt szükség. A rövidítés leegyszerűsítette a bonyolult kémiai megnevezéseket, s egyszerűbbé tette az élelmiszerekben található kiegészítő anyagok csoportosítását. A hatályos szabályozás szerint „adalékanyag minden olyan, élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemző élelmiszer-összetevőként nem alkalmazott anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem –, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez” – mondja ki a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 sz. előírása.

A számozás a Nemzetközi Számozási Rendszer (International Numbering System, INS) gyakorlatát követi, amit a Codex Alimentarius bizottság állapított meg. (A bizottság célja, hogy az egész világra kiterjedő egészségügyi szabványokat dolgozzon ki és hangoljon össze, valamint iránymutatásokat és ajánlásokat fogalmazzon meg többek között az élelmiszer-adalékanyagokra is.) "Igaz, az INS-adalékanyagoknak csak egy részét engedélyezte az Európai Unió, de ez még így is jóval több, mint amit azelőtt Magyarországon használtunk" – tudtuk meg az OÉTI szakemberétől. Magyarország uniós csatlakozása óta a hazai gyártók is több adalékanyaggal "javíthatják" termékeiket.

Benda Judit nem látja olyan megnyugatónak a helyzetet, mint az OÉTI. "Füstölés helyett műfüsttel permetezik a sonkákat, szalonnákat, kolbászokat, s mivel az nem tartósít, megoldják ezt is adalékanyagokkal." A húsiparban használatos E-számok listája igencsak terjedelmes: a tartósítószerektől kezdve a húspuhítókon, antioxidánsokon át egészen a cukorig minden létező állagjavítót belekevernek ezekbe a termékekbe. Az élelmiszeripari "mérgek" káros mellékhatásainak listája még ennél is hosszabb: idegrendszeri, emésztőszervi megbetegedéseket, rákot, allergiás rohamokat okozhatnak  – állítja különféle vizsgálatok eredményei alapján. Benda szerint például a pácsó, amely konyhasóból, illetve nátrium-nitritből áll – ez utóbbi szép piros színt ad a húsnak – "közismert méreg", a nitrit ugyanis erősen rákkeltő nitrózaminokat hozhat létre. Korábban tömeges mérgezéseket okozott, ezért egy időben be is tiltották; jelenleg fél százalék a megengedett érték. De még ez a mennyiség is elég ahhoz, hogy allergiás rohamot váltson ki.

Az OÉTI főosztályvezetője szerint azonban az ilyen és ehhez hasonló információk, amelyek méregként kezelik az adalékanyagokat, rémhíreknek tekinthetők, és úgy is kell kezelni őket. "Minden lehet méreg, ha túl sokat fogyasztunk belőle, megfelelő mértékben fogyasztva szinte kizárt, hogy betegséget okozzanak" – foglalja össze a lényeget, hozzátéve: ő csakis a megbízható nemzetközi szervezetek vizsgálatainak hisz, s ezek közül egyik sem állította azt, hogy félnünk kellene az élelmiszerektől.  

A szakember ugyanakkor elismeri, hogy bizonyos anyagokra nem minden ember reagál egyformán. Egyes E-számok azoknak okozhatnak problémát, akik ételallergiában szenvednek. Az ételek egyes összetevőire érzékenyeknek körültekintőbben kell megválasztaniuk a fogyasztásra szánt, előre elkészített vagy csomagolt élelmiszereket. Célszerű a megvásárolt friss alapanyagokból házilag elkészíteni az ételeket, így elkerülhető az allergiát okozó adalékanyagok fogyasztása. Sőt, az élelmiszergyártók többsége kérésre informál az általa előállított árucikkek tartalmáról, s az élelmiszer-felügyelő szervek is tájékoztatást adnak az egyes adalékanyagok lehetséges mellékhatásairól. Az óvatosság azonban senkinek sem árt meg. A főosztályvezető szerint az igazán jó minőségű élelmiszerekben kevesebb az adalékanyag: egy üdítőről, amelyben öt százalék a gyümölcstartalom, messziről kiabál, hogy tele van színezékekkel, míg egy száz százalékos gyümölcslében nem kellett adalékanyagokkal pótolni a hiányzó ízeket, színeket. 

Hasonló álláspontot képvisel az ügyben Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke is. „Nem minden E-szám mesterséges és káros: az E 150 például a karamell-tartalomra utal, az E 300 a C-vitamint jelzi, az E 307 pedig egy másik antioxidánst" – szögezi le a dietetikus, aki szerint ma már lehetetlen, de nem is feltétlenül kell kikerülni azt, hogy élelmiszereink adalékanyagokat tartalmazzanak. Az ételek tartósítása évezredek óta bevett gyakorlat – különböző tartósítási eljárásokat, például a sózást vagy a füstölést már a görögök és a rómaiak is alkalmazták –; nem kizárni kell ezeket az adalékokat, hanem figyelni a mennyiségükre – tanácsolja a dietetikus, aki szerint a kutatások alapján nem mutatható ki egyértelmű összefüggés az adalékanyagok többsége és a daganatos megbetegedések között, ahogyan ezzel időről időre különböző fórumok riogatnak.

Az E 200 - 299-es csoporthoz tartozó anyagok a tartósítószerek, amelyek vegyületként allergizáló hatásúak lehetnek, ám az élelmiszerekben engedélyezett mennyiségben változatos fogyasztás mellett a fogyasztók jelentős részére ártalmatlanok. A tartósítószerek közé tartoznak az adalékanyagok legveszélyesebbjei, a kén-dioxid és szulfitok, valamint a nitritek és nitrátok. A kén-dioxid és a szulfitok (E 220 - 228) fő felhasználási területe a borászat, a világos színű zöldségek, gyümölcsök előtartósítása, a világos színű aszalványok gyártása. A dietetikus szerint sokan állítják, hogy a kén-dioxid bontja a B1-vitamint. Ez igaz, de hozzá kell tennünk, hogy a B1-vitamint (és sok egyebet is) nemcsak a kénessav, hanem a legtöbb redukáló szer is átalakítja, elbontja. A többi konzerválószer, mint például az üdítőitalok és a nem üveges savanyúságok tartósítására használt benzoesav és sói (E 210 - 213), valamint a szorbinsav és sói (E 200 - 203) kevésbé ártalmasak, de enyhébb vagy erősebb allergizáló hatása szinte mindegyiknek van.

A 300-as csoportba tartozó antioxidánsok az élelmiszerekben végbemenő nemkívánatos oxidációs folyamatokat gátolják. Ennek a vegyületcsoportnak tagja a gyümölcsfeldolgozásnál elterjedten alkalmazott C-vitamin is (E 300), amelynek a szervezetre gyakorolt hatása kedvező, míg más vegyületek iránt közömbösek, vagy esetleg kissé érzékenyek (E320 - 321) vagyunk. Az élelmiszerek kívánatos állományát kialakító, módosító vagy stabilizáló (E 400 - 499, E 1400 - 1499) adalékok legtöbbje különféle növényi eredetű poliszacharid. Jelentős részük természetes, toxikológiai szempontból ártalmatlan anyag, sőt élelmi rostok lévén hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez.

Élelmiszereink édesítésére mesterséges édesítőszereket is használunk. Ezek sokszorosan édesebbek a répacukornál, ezzel szemben gyakorlatilag energiamentesek, sőt, fogkárosító hatásuk sincs. Legismertebbek az aceszulfám-K (E 950), az aszpartám (E 951), a ciklamátok (E 952) és a szacharin (E 954). Egészségkárosító hatásukról ellentmondóak a vélemények. Az MDOSZ szerint legutóbb a szacharint kiáltották ki rákkeltőnek, ám utólag kiderült: alaptalanul. Nem mai találmányok ezek az anyagok, hiszen a szacharint már több mint száz éve használjuk. A ma legnépszerűbb édesítőszer az aszpartam, amely teljesen természetes anyag, hiszen két aminosav kapcsolódik benne össze.

"Teljesen nyugodt szívvel rakom a kávémba naponta az aszpartamot" – mondta Sohár Pálné. Az aszpartam engedélyezése körül óriási huzavona volt: először engedélyezték az Egyesült Államokban, azután az engedélyt visszavonták, mert egy ártalmas kísérőanyagot mutattak ki benne nagyon kis mennyiségben. Később a gyártási technológia megváltoztatásával ezt a hibát kiküszöbölték, majd újra engedélyezték a forgalmazását. Ettől függetlenül az aszpartam feltételezett ártalmairól szóló hírek bejárták az egész világot – magyarázta Az OÉTI szakembere.

 HVG

Több tucatnyian sérültek meg vihar következtében szombaton Németország nyugati és délnyugati részén. Indiában pedig halálos áldozatokat szedett a hőség.

A rendőrség adatai szerint az észak-rajna-vesztfáliai Wendenben tizennégyen sérültek meg egy sörsátorban, ahová az eső elől menekültek be. Négy embert kellett kórházba szállítani, miután Rajna-Pfalz szövetségi államban egy kempinget villámcsapás ért, kilenc másik ember ugyanitt könnyebb sérüléseket szenvedett.

Az áramszolgáltatásban is kiamaradások voltak

Észak-Rajna-Vesztfáliában, Baden-Württembergben, Hessenben és Rajna-Pfalzban számos közlekedési dugó alakult ki a vízzel elárasztott utcákon. Több városban a kidőlt fák és az orkánszerű szél miatt akadozott a vasúti és a légi közlekedés, és kimaradások voltak az áramszolgáltatásban is.

A baden-württembergi Stuttgartban és Esslingenben villámcsapás következtében több lakóház is kigyulladt. A Majna-Frankfurt melletti Merfeldenben galambtojás nagyságú jégdarabok hullottak.

Indiában 53-an meghaltak

Indiában szombatra 53-ra emelkedett a hőhullám halálos áldozatainak száma. Hivatalos adatok szerint szombaton 18-an haltak meg, közöttük 15-en Uttar Prades államban.

Újdelhiben szombat délben 44,9 Celsius-fokot mértek, ami 0,8 fokkal volt magasabb a június 2-án mért előző melegrekordnál. A meteorológiai előrejelzés szerint a következő napokban nem sem enyhül a hőség, vasárnap a napi csúcshőmérséklet várhatóan megközelíti a 46 Celsius-fokot. fn.hu

Innovációval tömve

9. 340 on the Park,ChicagoStátusz: majdnem készen

A londoni Waugh Thistleton Residential torony tényleg tele l esz környezetkímélő megoldásokkal, ha egyszer megépül.Az épület egyik oldalára tervezett négy csavaros szélturbina évente 40000 kilowatt áramot fejleszt majd, mely várhatóan több mint 15 százalékát teszi ki a ház lakóinak áramigényének. 

 7. A Burj al-Taqa (Energia Torony), DubaiStátusz: Tervezőasztalon

Ha egyszer valósággá válik a 68 emelet magas szupertorony, a világ legmagasabb zöld felhőkarcolója lehet, a tetejére tervezett 61 méter magas szélturbinának köszönhetően. Burj al-Taqa a 22. legmagasabb épület lesz a világon, ha megkapja az építéséhez szükséges összes engedélyt. A torony energiakészleteit nem csak a szél tölti majd, helyet kap rajta ugyanis 15 000 négyzetméter napelem és az épülethez csatlakozik majd egy mesterséges sziget, mely a tengeri hullámok erejét felhasználó vízi erőműként, a ház légkondicionálásáról gondoskodik majd.

6. Hearst Tower, New York CityStátusz: üzleti célra megnyitva

A Hearst Tower az első New York-i felhőkarcoló mely megkapta a LEED arany minősítését az USGBC-től (US. Green Building Council), amikor megnyitotta kapuit tavaly. A behemót építéséhez felhasznált vas 80 százaléka újrahasznosított anyagokból készült. A belső terében a lépcsők és a mennyezet szintén újra felhasznált alapanyagokból lettek kialakítva.
A gyémántforma felépítés nem csak a látvány kedvéért van, az átlós rácsozathoz kevesebb vasgerenda felhasználására volt szükség, s így több természetes fény jut az épület belsejébe.
Ezen kívül az esővizet egy 53 000 literes tartályba gyűjtik össze a pincében, mely elegendő a fél ház vízigényeinek kielégítéséhez. A vizet a hűtőrendszerbe töltik, növényeket locsolnak vele, és táplálják a fő előtérben lévő innovatív szökőkutat is.

5A CIS Tower, Manchester, AngliaStátusz: átadás előtt

 CIS szépsége mellett napenergia-gyűjtésessel hódít. Az épület külsején elhelyezett 7000 napelem és a tetőn felszerelt 24 szélturbina segítségével a torony teljes energiaigényének több mint 10 százalékát képes magának előteremteni.

4. Világítótorony Torony, DubaiStátusz: tervezőasztalon

3. Bank of America Tower, New York CityStátusz: építés alatt

1 Bahrein Wolrd Trade Center Towers, Bahreini HercegségStátusz: építés alatt

A 29,26 méter átmérőjű propellerek, melyek a két épületszárny között kapnak helyet, évente 1100 megawattnyi árammal látják el a 42 emeletes páros épületet. Az épület formája pedig tovább erősíti a két szárny közti szélcsatorna erősségét. Itt megtekinthető néhány további virtuális látkép az épülő komplexumról, de még idén a valódi látvány is szemeink elé tárulhat, az épület átadásával.

„Rajtunk, egyéneken múlik, hogy megtegyünk mindent, amit lehet, bármilyen kevés is az. Az, hogy egy lámpa lekapcsolása jelentéktelennek tűnik, még nem jelenti azt, hogy nem kell megtennünk.” [XIV. Dalai Láma]

Az emberiség évszázadokig úgy használta a bolygó erőforrásait, hogy nem gondolt a jövőre. Az utóbbi 30 évben a globális energiafelhasználás majdnem 70%-kal nőtt. Ráadásul a következő 15 évre évi további 2%-os növekedést jósolnak. A világszerte egyetlen év alatt elfogyasztott olajmennyiség létrehozásához egymillió évre volt szüksége a természetnek. A becslések szerint a világ olajtartalékai 30 év múlva kimerülnek. Hagyományos energiaforrásaink – a szén és az olaj – fosszilis fűtőanyagok. Nevüket onnan kapták, hogy állatok és növények a földtörténeti ókorban megkövesedett maradványaiból jöttek létre évmilliók alatt.

"Okos élet"

A Japán Energiatakarékossági Központ ezen a néven indított kampányt, melynek célja egy újfajta, energiatakarékos életmód népszerűsítése a tömegmédia – újságok, tévé, rádió –, valamint plakátok, szórólapok és videofilmek segítségével. Télen és nyáron, amikor magas az energiafogyasztás, energiatakarékossági kampányokat szerveznek Japán nagyvárosaiban. Az alacsony energiaigényű divat népszerűsítésére „Okos kollekció” címmel kiállításokat rendeznek Tokióban és Oszakában. A szervezet felméréseket is folytat: az étkezési szokások témájában végzett kutatása például kiindulópontja lett az energiatakarékos főzőedényekkel, élelmiszergyártással és –elosztással kapcsolatos ötletek támogatásának. Az irodai gépeket is átvizsgálták: céljuk a készenléti állapotú készülékek energiafogyasztásának csökkentése volt. A szervezet felmérési eredményeit plakátokon, kiadványokban, újsághirdetésekben és a honlapján is közzéteszi.

Az ELI kampány (Efficient Lighting Initiative, Hatékony Világítási Kezdeményezés) 2002. október és 2003. február között zajlott az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület szervezésében. A kampány az energiatakarékos kompakt fénycsövek használatát népszerűsítette, és bemutatta a fénycsövek használatával elérhető megtakarítási lehetőségeket. Az ELI kampány céljai: - a világításra használt energiamennyiség csökkentése - a környezetszennyezés és a globális felmelegedés minimalizálása - és mindezekkel rengeteg pénz megspórolása!

A fosszilis üzemanyagok túlzott mértékű használata magas szennyezettséget eredményezett (hiszen elégetésük által szén-dioxid kerül az atmoszférába, ez elősegíti a globális felmelegedést – lásd a következő fejezetet –, és savas esőket okoz). Csökkentenünk kell a Föld véges természeti erőforrásaitól való függőségünket. Alternatív, megújuló energiaforrásokra van szükségünk – azonnal. Sajnálatos módon a szél-, a nap- és a vízenergia, a geotermális és a biomasszából származó energia használata még nem elterjedt. Mi az oka? A kormányzatok energiapolitikája a hagyományos energiaforrásokat részesíti előnyben. Szükség lenne tőkére, a kutatások támogatására és az alternatív energiaforrások népszerűsítésére. A tisztább energiatermelési technológiák fejlődésével és hatékonyabbá válásával párhuzamosan ez a helyzet remélhetőleg megváltozik a közeljövőben.

Új energia ’juice’

A Greenpeace az nPower nevű céggel közösen indította útjára a zöld energia egyesült királyságbeli bevezetéséért Juice elnevezésű kezdeményezését, amely elsőként kínál a hagyományossal megegyező árú alternatív energiát. A Juice a szélenergiát hasznosítja, mely nemcsak megfizethető árú, de képes kielégíteni a folyamatosan bővülő igényeket, hisz minden 50 000 előfizető után újabb szélerőművet építenek. Addig is, az előfizetők a már létező megújuló energiaforrásokból kapják a zöld energiát.

A Saywite nevű perui ifjúsági szervezet célja, hogy napelemek telepítésével biztosítson megújuló energiát vidéki falvak orvosi rendelőinek. A csoport megszervezi a panelek felszerelését; helyi és egyetemi diákokat képeznek ki a projektben részt vevők támogatására; segítséget adnak a panelek karbantartásához; valamint környezetvédelmi előadásokat tartanak. A Saywite egyéb projektekbe és kampányokba is bekapcsolódott. Szélerőművet építenek, hogy bebizonyítsák, ez életképes alternatívája a fosszilis üzemanyagoknak. Az autóhasználat kiváltására állomásokat hoznak létre közös használatú bicikliknek.

Az energia legtöbb tevékenységünkhöz: főzéshez, fűtéshez és az ipari gyártáshoz is elengedhetetlen. Az energiahasználatnak, -termelésnek és -pocsékolásnak azonban megvannak a maga következményei. Az autók után az energia a legnagyobb szennyezési forrás a Földön. Az energiatakarékosság szerteágazó téma, globális és egyéni szintű megoldásokat is kínál. A mindennapjainkban sokféle módon csökkenthetjük energiahasználatunkat. Ne feledjük, hogy energiamegtakarítással pénzt is spórolunk! A levegő és a víz fűtése együttesen egy háztartás energiaszámlájának 75%-át teszi ki. Az energia növekvő költségei miatt az energiatudatosság egyre inkább elengedhetetlen követelménnyé válik.

Néhány jó tipp… Néhány példa arra, hogyan lehet kevesebb energiát fogyasztani otthon:

- Kapcsold ki! A készenléti állapotban (stand by) levő tévé is jelentős energiát fogyaszt: a bekapcsolt által elhasznált energia ¼-ét.

- Vásárolj energiatakarékos kompakt fénycsövet. Kapcsold le a lámpát az üres szobákban.

- Csavard le a hőszabályzót néhány fokkal. Ha fázol, inkább vegyél fel még egy réteg ruhát, ne a fűtést kapcsold be.

- Ne használj több meleg vizet, mint amennyire szükséged van – zuhanyozz, vagy oszd meg a fürdővizet.

- Hálózati áramot használj, amikor csak lehetséges. A lemerült elemek rendkívül szennyezőek. Ha elemekre van szükséged, használj újratölthetőeket.

- Szigeteld az ajtókat és az ablakokat.

- A régi háztartási gépeket energiahatékony újakkal cseréld le.

Az Energy Star önkéntes címkézési programot az USA Környezetvédelmi Hivatala vezette be 1992-ben. Eredeti célja, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében megjelölje és népszerűsítse az energiahatékony termékeket. Mára az Energy Star címkéket megtalálhatjuk a legtöbb új otthonban, az építőiparban, a háztartási fűtő és hűtő termékeken, használják a legtöbb berendezés, irodagép és világítás esetében, a fogyasztói elektronikában és még sok helyen. Az Energy Star-t emrég az Európai Bizottság is átvette, így globális energiahatékonysági címkévé vált.

Tudj meg többet: http://solstice.crest.org, www.eren.doe.gov, www.mgte.hu, www.xsany.hu

A cikk eredetije a youthXchange című kiadványban olvasható.

 A Kullancsszövetség kéri a sajtó képviselőit, hogy a lakosság egészségtudatos nevelésében segítse az Egyesület munkáját azáltal, hogy a jelen magyarországi események fokozott kullancsveszélyes helyzetére hívja fel a lakosság figyelmét.

A Kullancsszövetség kéri a sajtó képviselőit, hogy a lakosság egészségtudatos nevelésében segítse az Egyesület munkáját azáltal, hogy a jelen magyarországi események fokozott kullancsveszélyes helyzetére hívja fel a lakosság figyelmét.
A Kullancsszövetség létrejöttének és működésének fő célja a kullancsokkal- és az általuk terjesztett kórokozókkal kapcsolatos szakmai munkák szervezése és a folyamatosan gyarapodó információk eljuttatása a lakosság széles köréhez.


Dr. Kapiller Zoltán, mint a Kullancsszövetség elnöke a következőkre hívja fel a lakosság figyelmét:

Az elmúlt évtizedekben évről-évre egyre enyhébbek lettek a telek. Megszűntek a tartósan talaj menti fagyokkal telt napok száma, s ezért nő folyamatosan a kullancsok létszáma. Sajnálatosan idén az országban árvízzel sújtott területeken túl még megközelítően 250.000 hektár ált, vagy áll belvíz alatt. Az ár- és belvíz levonulta után a volt vizes területeken hírtelen buja növényzet sarjad. E friss, magasba szökő növényzetbe beözönlenek az erdei- és mezei állatok és a bő táplálékforrás okán gyors- és nagy utódszámú szaporodásba sodródik a faunát adó állatok száma. Ezért a buja növényzetű területeken felszaporodott mezei- és erdei állatokon a kullancsok is logaritmikusan felszaporodnak. Tudjuk, hogy az erdei- mezei állatok közül főleg a kisrágcsálók, rigók, pelék, sünök (de egyéb vadállatok is) fenntartói-hordozói a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusának, a Lyme-kór baktériumának, valamint a kutyák babeziozisát okozó vérélősködőjének. Ezen állatok, mint a kórokozók és a kullancsok felszaporodásának okozói fokozott veszélyt jelentenek a nagy számuk miatt.

Emlékeztetőként szólva az erdők- mezők, közparkok és a kertek is kullancsveszélyt jelentenek országszerte. A fokozódó kullancsveszély okán komplex védekezést kell szervezzünk magunkra- és kedvencállatunkra a kutyánkra is! Mindenképpen tájékozódjanak orvosuknál, állatorvosuknál lakó-, nyaraló- és munkahelyük kullancs fertőzöttségéről.

A védekezés :
-Mielőtt kirándulni indulunk oltassuk be magunkat és egy éves kortól gyermekeinket a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen. Fontos tudni, hogy háziorvosával , gyermekorvosával egyeztesse a szükséges oltási sorozat időbeli beosztásást, s ne felejtsék a szükséges emlékeztető oltásokat sem beadatni, hogy a védettségük folyamatos legyen. Tudatni kell az oltott személyekkel, hogy a védőoltás nem a kullancs ellen-, hanem egy az általa terjesztett legveszélyesebb vírusos betegség, az agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen véd.

-A természetbe induláskor a kullancsok (ill. a többi kullancs terjesztette betegség) ellen úgy védekezhetünk, hogy könnyen ellenőrizhető ruházatba menjünk a zöldbe, és félóránként tartsunk kullancs vizitet. Ruházatunkat, főleg a nyaknál, csuklónál, deréknál és a bokánál fújjuk le a gyógyszertárakban kapható kullancs riasztó spay-val.

A védekezés kutyánknál:
-A hosszúszőrű kutyákat nyírassuk le, mert a kopasz bőrt az irritáló napsütés okán nem csípik a kullancsok. Állatorvosukkal oltassák Lyme-kór ellen kutyáikat. A többi kullancs terjesztette betegség ellen úgy védekezhetünk, hogy például kullancs riaszó-írtó rácsöppentő oldatot (spot-ont), vagy nyakörvet teszünk rá. A kullancsok elleni védelem közvetve megvédi kedvencünket a babeziák támadásától is.


Ha a védekezés ellenére mégis kullancs csípést szenvedünk, vagy szenved el kutyánk, akkor a kifejlett vérszívót az állatpatikákban, gazdaboltokban és a gyógyszertárakban kapható kullancseltávolító kanállal távolítsuk el szakszerűen.

Az eltávolított vérszívót ne dobja el, hűtve tárolja, mert belőle laboratóriumilag kimutatható a Lyme-kórt okozó valamelyik baktérium. A vizsgálat gyorsítja a fertőződés lehetőségének tisztázását.

A 2005-ben történt díjmentes kullancs visszaküldési kampányunk eredménye azt mutatta, hogy minden ötödik kullancs hordozta a Lyme-kór valamelyik baktériumát.

A Kullancsszövetség idén saját költségén kullancsbeküldő egységcsomagokat juttat a gyógyszertárakba. Ezen beküldő tasakokban lehet kullancsot beküldeni az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Lyme Ambulancia Laboratóriumába (1125Budapest, Istenhegyi út 29-31.). A laboratórium 4000,-Ft díjfizetés ellenében vizsgálja a kullancsot, hogy hordozza-e a Lyme-kór baktériumát. Ezen vizsgálatokat plusz 500,-Ft-al támogatja a Kullancsszövetség, hogy a lakosság számára enyhítse a kiadásokat.

A kullancs beküldéssel és egyéb kérdéseikkel május végéig forduljanak munkanapokon 8-18 óráig a Kullancsszövetség információs számaihoz: 224-54-91, v. 224-54-92, ill. egész éven át a www.kullancsinfo.hu honlapon informálódhatnak.

Fontos tudnunk, hogy a lakosság egészségtudatos nevelésében vállal szerepet a Kullancsszövetség. Teszi ezt azért, hogy a természet adta kullancsveszélyre felhívja a lakosság figyelmét és oktassa az egyre tökéletesedő kullancs elleni védekezés módozatainak megismerésében.
A szakszerű tájékoztatás célja az, hogy az ajánlásainkat betartók minél nagyobb biztonságban dolgozhassanak- ill. tölthessék szabadidejüket a természetben- természetesen RETTEGÉS NÉLKÜL.


Dr. Kapiller Zoltán
Kullancsszövetség elnöke
A Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület (1125 Budapest, Istenhegyi út 31/B. Tel.:335-03-38)

A passzívház működésének alapelve az energiaveszteség minimálisra csökkentése az épület légzárásával és a falak szigetelésével: energiafogyasztása évenként és négyzetméterenként 18 kWh.

A fűtés nélkül működő ökoház építtetője Mihály György producer filmen örökítette meg az építkezést. A pilisszentlászlói ökoház energiafalhasználása a német Passiv Hause Institut által előírt 15 kWh/m²/év értéket minimális mértékben haladja meg, energiafelhasználása – 18 kWh/m²/év. A hagyományos technológiával épült házak átlagos energiaigénye ma kb. 180–250 kWh/m2/év.

Így az úgynevezett ultra-alacsony energiafelhasználású, vagy fogyasztása alapján három literes ház kategóriájába sorolható, amely olyan házakat takar ahol a lakótér fűtésére szezononként és négyzetméterenként elég 3 liter fűtőolaj.

Egy ilyen típusú lakóház kulcsrakész felépítése körülbelül 240 forint négyzetméterenként – mondta el a FigyelőNetnek Béleczky Attila, a kivitelező bauland Kft. ügyvezetője. A 18 kWh/m2/év energiaigény egy maximális érték, amelyre a gyakorlatban kizárólag a leghidegebb napokon van szükség – tette hozzá. A fűtést és a használati melegvizet ebben az esetben a földhő és napenergia biztosítja.

Légzárás és hőszigetelés

A mediterrán stílusú lakóház homlokzati falai polisztirol-beton építőelemekből készültek, amelyek külső hőszigetelése 30, a belső 5 centiméter vastag polisztirol, ezek között 15 centiméter vasalt beton van. Így az 50 cm vastag falazat hőátbocsátási tényezője 0,09 W/m2K. Ma nálunk a követelményérték 0,45 W/m2K, egy 25 cm vastag tömör téglafal hőátbocsátási tényezője általában 1,3–2 W/m2K.

Az épület légzárását ellenőrző teszt szerint teljesen kész állapotban megfelelt a passzív háztól elvárt 60 százalékos légcsereértéknek. A hazai lakásállománynál ez az érték átlagosan úgy 300 százalékkörül mozog, vagyis légtérfogata óránként 2-3 alkalommal cserélődik ki. A padlástér hőszigetelésénél hővisszaverő fóliát és újrahasznosított papírból gyártott, gépi légnyomással, hézagmentesen bedolgozható anyagot használtak, amelynek hővezetése: 0,04 W/mK.

Hővisszanyerő szellőztető

A pilisszentlászlói ház lakásszellőztető gépe a kimenő beltéri levegőből visszanyert hőenergiát részben a levegő megfelelő temperálására, részben a melegvíz előállítására fordítja. A szellőztető berendezésekkel nem csak a megfelelő minőségű és hőmérsékletű levegő biztosítható, hanem a tetemes tömeget képviselő falak állandó hőmérséklete is.

A szellőztető rendszerhez a levegő-talajhőcserélő kapcsolódik, ami a másfél méter mélyen elhelyezett csőrendszeren keresztül juttatja be a friss levegőt. Mivel ebben a mélységben a talaj hőmérséklete állandó +10 Celsius-fok, így télen a rendszer a levegő előmelegítésére, nyáron pedig hűtésére alkalmas. A csőrendszer antimikrobális, csíramentes belső bevonattal és pollenszűrővel is ellátott.

Környezetkímélő vízgazdálkodás

A beépített biológiai szennyvíztisztító jóval takarékosabb és környezetkímélőbb, mint a központi csatornarendszer, 2–3 évente kell szippantással karbantartani. A két különálló szennyvízelvezető-hálózatból a mosdó, kád, zuhany szennyvize a biológiai szennyvíztisztító rendszeren keresztül visszajut a WC-öblítőkbe, valamint a nem ivóvíz csapokba, amelyek takarításra és viráglocsolásra tökéletesen alkalmasak.

A rendszerhez csatlakoztattak egy szivattyús vízellátó berendezést is, ami az úgynevezett szürkevízhálózatba juttatja a mechanikailag szűrt esővizet. Ezzel a rendszerrel mintegy felére csökkent a család ivóvíz-felhasználása.

Sürgetőbb feladatok

Az alacsony energiájú épületekben hatalmas energiamegtakarítási lehetőségek rejlenek, az ilyen házak kétségtelenül a jövő útját jelentik. A mi éghajlantunkhoz hasonló klímájú Ausztriában komoly kormányzati programok segítik a passzívházak elterjedését – mondta el megkeresésünkre Király Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője. Például szociális bérlakások építésére a jövőben csak akkor adnak állami támogatást, ha az passzívház technológiával készül.

Hazánkban azonban sokkal sürgetőbb feladatot jelentene az elavult épületállomány energetikai mutatóinak javítása, legalább az új energetikai követelmények szintjére, ami ugyancsak jelentős, becslések szerint akár 30-50 százalékos ennergiamegtakarítást hozhat - mondta a szakértő. fn.hu

Csorba József: Kit érdekel a jövő?!

A mecseki radarállomás ügye jelzi, hogy a magyar társadalom környezettudatossága mennyire gyenge. De jelzi egyben azt is, hogy olyan felelőtlen társadalomról van szó, amelyik nem törődik azzal, hogy mit hagy hátra a gyermekeire. Nem utolsó sorban, olyan társadalomról van szó, amelyik az érdekeivel sincs tisztában.

30 millió ember lábnyoma

Magyarország túlnépesedett ország. Miközben elnéptelenedő falvak és csökkenő lakosságú városok jellemzik. A túlnépesedés abban jelenik meg, ahogy bánunk környezetünkkel. Az alig 10 milliónyi lakosság olyannyira megterheli környezetét, mintha 30 millióan lennénk. A mai magyar lakosság a gyermekei és unokái terhére/rovására éli életét. A korszellemet a silányság üli meg. A népesség hulladékélelmiszereket fogyaszt, amiket a harmad-negyedáron lopnak be az országba a kereskedők. A szegénység olyan fokú már, hogy az EU-ból megéri szemetet behozni és itthon rejtegetni

Mindennapos dolog a felszíni és a földalatti vizek szennyezése. Legújabban a magas nátriumtartalom és a baktériumok miatt a Somogy megyei Körtöspusztáról, hetente kerülnek be emberek hányással és hasmenéssel a kórházba. A védőnők mindenkit figyelmezetetnek, hogy ihatatlan a kútvíz, és főleg kisbabáknak tilos adni belőle, az anyák viszont azt mondják: sokszor nem tudnak mit tenni, ha elfogy a szomszéd faluból kannában hozott víz.  Magyarországon több településen a mai napig nincs kiépített vízhálózat, ott szinte mindennaposak a hasmenéssel, hányással járó megbetegedések. A magyarországi kutak vize jellemzően magas nitráttartalmú, de hemzsegnek benne a fertőzéseket okozó baktériumok is. Az ÁNTSZ bevizsgálja a vizet, ha kérik; ahol van ivóvízhálózat, ott 20 ezer forintért, ahol nincs, ott ingyen.

Tudatlanságrobbanás

Egy ENSZ-tanulmány szerint a klímaváltozás természeti sokszínűségre gyakorolt hatása szempontjából Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa. Diana Ürge-Vorsatz, a jelentés készítésében résztvevő Közép-Európai Egyetem docense ismertetése szerint, míg más országokban csak egyes területek esnek az ökológiailag legmagasabb sérülékenységi besorolás alá, addig Magyarországon szinte alig van ettől eltérő térség. Európában a mienknél csak Belgiumban rosszabb a helyzet, világviszonylatban pedig a Dél-afrikai Köztársaságban. A tudósok a természeti sokszínűség sérülékenységének meghatározásakor a fajgazdagságot fenyegető veszélyek kockázatait vették figyelembe.

A magyarországi zöldmozgalmak jobbára csak idegesítik a lakosságot, mert a környezet terhelése és pusztítása természetes dolog a magyar ember szerint. Minap a Greenpeace egy Duna fölé kifeszített, óriási transzparenssel kezdett akcióba a klímaváltozással kapcsolatos teendőkre utalva. A demonstráción 8 sárga ruhás Greenpeace aktivista ereszkedett le köteleken a Lánchíd Parlament felé néző oldalán, egy 120 négyzetméteres vásznat tartva "Klímariadó! Zöld energiát!" felirattal.  Eközben a Dunán a nemzetközi zöld szervezet tulajdonában lévő motorcsónak körözött. A járókelők szinte kizárólag az okozott kényelmetlenséget (útzár) méltatták, egyesek azt firtatták, hogy az aktivisták magyarok vagy sem, mert ha nem, akkor inkább otthon csinálják ezt.

Az EU beteg embere

A tudatlanságrobbanás jellegzetes tünete annak a felmérésnek a fogadtatása is, amelyik a szokásos magyar pesszimizmust erősíti meg. A kommentárok képtelenek túllépni azon nyugtázáson, hogy a magyarok mindig is ilyenek voltak. Pedig nem volt még ilyen helyzet! Egy másik anekdotával érvelve: az optimisták a tudatlanok, a pesszimisták pedig a tájékozottak voltak. Most viszont egyszerre vagyunk tájékozatlanok és tudatlanok.

Sokkal többről van szó, mint arról, hogy az unió tagállamai közül pillanatnyilag Magyarország az egyetlen, ahol a megkérdezettek többsége szerint ,,a helyzet állandóan rosszabb lesz", s ahol a legutóbbi bővítés előtti EU-huszonötök körében a legalacsonyabb azok aránya, akik ,,boldognak" mondják magukat. Fóris György észlelte és szóvá meri tenni, hogy a mostani felmérés nem csak a jól ismert paraméterek tekintetében mutat társadalmi letargiát. Mert az, hogy az életminőséggel való elégedettség a huszonötök között a magyaroknál a második legrosszabb, vagy hogy az életszínvonal elfogadottságában is hátulról a harmadik, a mai gazdasági körülmények között nem meglepő..., s ezzel együtt járó adottság, hogy mélyponton van a létbiztonság érzete is.  A 25 tagállamból Magyarországon mondták a legtöbben (45 százalék), úgy érzik, fennáll a kockázata annak, hogy elszegényednek. Ráadásul a megkérdezettek nagy része láthatóan a jelen áldozatok jövőbeli hozadékában sem hisz. A nyugdíjak jövőjébe vetett bizalom Magyarországon a második legrosszabb (csak 29 százalékos, szemben a 42 százalékos EU-átlaggal, hogy a minden másban is alapvetően bizakodó dánok 74 százalékáról most ne is beszéljünk). Ha pedig azt a kérdést tették fel, hogy összességében mit gondolnak: a negatív, vagy a pozitív tendenciák lesznek-e végül az erősebbek, egyedül a magyarok körében került többségbe a már említett ,,állandóan rosszabb lesz" vélekedés. Mindezt megtetézi, hogy a legkevesebben éppen Magyarországon látták úgy: jelen munkájuk állandó tanulást kíván tőlük (41 százalék, szemben a finnek 88, a dánok 84 százalékával, a 71 százalékos EU-átlaggal).

Évente új mobiltelefont – egyre általánosabb, egyre megszokottabb. Míg mintegy 7 milliárd mobiltelefon van a világon, felhasználó „csak” 1,3 milliárd. Ez azt jelenti, hogy a mobilok többsége elavult és hulladékká vált, vagy éppenséggel vásárlókra vár.

 Hasonlóan a digitális zenelejátszókhoz, számítógépekhez, elektronikus szervezőkhöz, digitális kamerákhoz és a legtöbb elektronikai berendezéshez, a mobiltelefonokat is úgy gyártják, hogy lehetőleg ne tartsanak tovább néhány évnél. Lemerülnek az akkumulátorok, egyre gyakrabban kell őket feltölteni. Lepattogzik az ezüst festék, letörnek a gombok. Mindez a legtöbb embernek elég ahhoz, hogy egyszerűen eldobja ezt az egyébként nagyon is drága terméket - főleg ha már úgyis itt van a legújabb modell.

A technológia állítólag az életünket teszi könnyebbé. Az ilyen, előre kitervelt elavulás azonban nem az életünket akarja jobbá tenni. Nem: a ravasz fogás célja a folyamatos fogyasztás körforgásának fenntartása.

Amikor az Internet először lett közismert (ami nem is volt olyan régen, gyerekek, kérdezzétek meg bármelyik 30 év feletti embertől, hogy mi a „mikrofiche"), sok környezetvédő a hulladéklerakó-válság megoldását látta benne. Abban bíztak, hogy a folyóiratok és újságok helyett minden elektronikus lesz, és így soha nem is kerül sor kidobásra.

A valóság azonban az, hogy ahelyett (vagy azon túl), hogy egyszerűen kidobáljuk az újságokat és folyóiratokat, ugyanezt tesszük a számítógépekkel és más elektronikai berendezésekkel is. A belőlük keletkező e-hulladék mára óriási problémát jelent.

Az egyik legsúlyosabb gond, hogy a legtöbbjük káros összetevőket tartalmaz, amelyek kidobás után a természetet (és így egészségünket) szennyezik, ha nem kezelik őket megfelelően. Közülük az ólom, higany és kadmium a legfontosabb. Egy tipikus monitor 6%-a ólom, de egy átlagos e-hulladék akár 36 különböző vegyi elemet is tartalmazhat.

Ja, hogy minket mindez nem érint? Hogy megszabaduljunk ezektől a készülékektől, rendszerint visszaküldjük őket oda, ahonnan jöttek: a fejlődő országokba. De túl azokon a társadalmi és morális kérdéseken, amelyeket az e-hulladék gazdagoktól szegények felé való „vándorlása" vet fel, a mérgező hulladék ezekben az országokban az alacsonyabb környezeti standardok szerinti kezelés - illetve az a tény, hogy sokszor még ezeket sem tartják be -, az ellenőrizetlen szemétlerakás, valamint az égetés miatt növeli a levegő és a víz szennyezettségét, s hozzájárul az üvegház-gázok fokozott kibocsátásához.

Itt van a hulladéklerakók problémája is. Az e-hulladék nem bomlik le biológiai úton, földjeink(b)en marad generációkon keresztül. A Föld leghatalmasabb ember alkotta létesítménye a New York-i hulladéklerakó; a Csendes-óceán közepén a vízben hatszor annyi műanyag hulladék van, mint állati planktonban (ld. A világ hét szemétcsodája). Nem kell hozzá sok, hogy felismerjük, ez a helyzet fenntarthatatlan.

Mit tehetünk mi?

Vásárolj kevesebb elektronikai terméket!

Tényleg szükséged van egy új mobiltelefonra? Mielőtt lecserélnéd a számítógéped, ellenőrizd, hogy szól-e még rá jótállás: talán még ingyen meg is javítják. Ne hagyd, hogy a reklámok rád tukmáljanak olyan cuccokat, amelyekre nincs is szükséged, vagy amelyeket nem akarsz megvásárolni.

Vásárolj zölde(ebbe)t!

Amikor új terméket vásárolsz, gondold végig, hogy hol fogja végezni. Kérdezd meg a kiskereskedőket és a gyártókat, hogy van-e visszavételi és újrahasznosítási programjuk elektronikus készülékeikre, és add tudtukra, hogy ez befolyásolja a döntésedet. Arról is győződj meg, hogy az „újrahasznosítási" programjuk nem egyszerűen annyi-e, hogy a készüléket elküldik Kínába, hogy ott kerüljön kidobásra (ehhez kapcsolódóan ld. a Greenpeace mutatóját).

Add tovább!

Ha még működik a számítógéped, beszélj helyi iskolákkal, közösségi központokkal vagy civil szervezetekkel, kérdezd meg őket, hátha tudják még használni. Ha több információt szeretnél a számítógép adományozásról, olvasd el a TechSoup jó tanácsait!

Hasznosítsd újra!

Ha a készüléked már végleg nem működik, vidd el a bontóba! A bontókról listát például itt találsz. Lehet, hogy a gép így is a lerakóban végzi, de nagyobb esélye van arra, hogy legalább egyes részei újra használatba kerülnek.

Ne a kukába!

Ha pedig már senkinek nem kell, akkor se dobd egyszerűen a kukába! Ha új készüléket veszel, a régit a forgalmazó köteles térítésmentesen átvenni, és megfelelő kezeléséről gondoskodni. Magánszemélyek számára a települési önkormányzatok által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarokban az e-hulladék leadása ingyenes. További információkat a www.ehulladek.hu weboldalon találsz.

A londoni hatóságok a napi 3-4 tonna papírt felemésztő ingyenes újságok betiltását fontolgatják. Ha néhány héten belül nem garantálják az újrahasznosítást a kiadók, a döntéshozók véget vetnek az ingyenlapok virágzásának.

Nálunk is egyre növekszik a reggelenként a metróállomások közelében osztogatott ingyenes hírújságok száma, amelyek Nyugat-Európában egyre nagyobb problémát jelentenek. Hatásukra a nyomtatott sajtó folyamatosan visszaszorulóban van - felmérések szerint Spanyolországban például radikálisan csökkent a hagyományos újságot olvasók száma azóta, hogy megjelentek a piacon ingyenes társaik. Pedig, mint azt a legnépszerűbb spanyol ingyenújság címe a 20 Minutos is mutatja, ezen újságok élettartama 15-20 perc. Pontosan eddig tart ugyanis elolvasni a bennük szereplő híranyagot, miközben a rövid cikkek következtében az olvasó alig lesz tájékozottabb a világ dolgait illetően.

Madridban például már a terjesztéssel sem nagyon foglalkoznak a kiadók, csak lerakják az újsághalmokat a metrólejárók lépcsőjére vagy a buszmegállók padjaira, aztán ha éppen fúj a szél, a környéken mindenki térdig jár az újságpapírban; ha pedig esik az eső, napokig ázott papírmasszák figyelnek a pihenésre szánt padokon. Ráadásul a tapasztalatok szerint az emberek is sokkal inkább hajlamosak eldobálni az ingyenújságot, mint azokat a lapokat, amikért pénzt adtak ki. A 20 Minutos ma Spanyolország legnagyobb példányszámban megjelenő újságja, naponta 3,2 millió olvasóval. A magyarországi Metrónak is egyre növekszik a példányszáma, tavaly már napi 350 ezer körül volt, olvasóik száma pedig elérte a napi 800 ezret is.

Míg a tradicionális presztízslapok példányszáma szerte a világon csökken (így nálunk is), az ingyenes újságok piaca egyre dinamikusabban fejlődik. A világon naponta169 ingyenes újság jelenik meg 27,9 millió példányban, ebből 18,6 millió Európában.

A legtöbb szakember hatalmas sikert jósol az ingyenes lapoknak, ezeket ugyanis főként a 18-35 év közötti fiatalok olvassák, akik az internet révén már hozzászoktak, hogy nem kell fizetni a hírekért és az információszerzésért. Míg szüleik évtizedekig ragaszkodtak egy újsághoz, addig a fiatalabb korosztály számára teljesen magától értetődő, hogy több helyről, minél gyorsabban szerzi be az információit.

Londonban már négy hónapja folynak a tárgyalások, de egyelőre nem nagyon jutnak dűlőre a felek. A kiadók nem akarnak fizetni az újrahasznosításért, a helyi autoritások ezért azt tervezik, betiltják a lapok terjesztését azokban a körzetekben, ahol azok szennyezést okoznak.

Tönkretenné az amerikai autógyártást a Kongresszus szigorúbb üzemanyag-takarékossági törvénytervezete - érvelt a három legnagyobb gyár egy washingtoni meghallgatáson.

Az Egyesült Államokban jelenleg érvényes szabályozás szerint a személyautók 100 kilométerenként nem egészen 9 litert fogyaszthatnak, míg a terepjárók 11 litert.

John Dingell demokrata - michigani - képviselő, a képviselőház igen befolyásos energiaügyi és gazdasági bizottságának vezetője egy olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely 2020-ra a javasolt fogyasztási értéket 6,5, illetve 8 liter alá szorítaná.

Egy szerdai meghallgatáson a három nagy autógyár képviselői azzal érveltek, hogy a szigorítás elvenné az emberektől a terepjárókat.

Byron Dorgan demokrata képviselő viszont azt mondta, hogy vége annak a több évtizedes korszaknak, amikor az autógyárak lobbistái az ipar minden érdekét
keresztül tudták vinni a törvényhozáson.

Rick Wagoner, a General Motors elnök-vezérigazgatója viszont azzal érvelt, hogy az iparágnak eddig sem sikerült végrehajtania a politika által előírt takarékossági programokat, ezért inkább az alternatív üzemanyagok, illetve az elektromos autók irányába lenne érdemes fejleszteni.

A General Motors az első negyedéves árbevételi adatok alapján egyébként éppen nemrég veszítette el a világ legnagyobb autógyártója címet, amelyet a Toyota hódított el. Tavaly viszont darabszámra még a GM adott el több autót.

Nem is olyan szigorú

A szigorúbb fogyasztási normák mellett azonban a jövő héten vitára bocsátandó törvény közel sem olyan szigorú, mint azt a globális felmelegedés ellen főként szavakkal harcoló politikusok állítják.

Az új normák csak 2022-ben lépnének életbe, másodszor ugyanez a jogszabály megtiltaná az egyes szövetségi államoknak, hogy saját takarékossági normákat állapítsanak meg.

Márpedig egy tucat állam - közöttük Kalifornia - korábban és szigorúbb határokat kíván bevezetni.

Az ország éghajlatvédelmi stratégiájának előmozdítása érdekében vonult fel több mint 100 biciklis környezetvédő szerdán az öt parlamenti párt székházánál, majd végül az Országháznál. A kerékpárjukra "Zöldíts!" feliratú transzparenseket tűző, többnyire öltönyös környezetvédők minden állomásukon petíciót adtak át, amelyben a politikusokat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia mielőbbi megalkotására, azt megelőzően pedig társadalmi vita lefolytatására buzdítják. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter a petíció átvételekor elmondta, hogy a civil szervezeteket június 21-én várja egyeztetésre. Hozzátette, hogy az ősszel országszerte több helyen szerveznek majd vitákat a stratégiáról.

Nagytakarítás ... a tisztítószeres szekrényben is

A reklámok által sugallt makulátlan puccparádéval ellentétben egy alapos nagytakarításhoz nincs szükség több tucat színes flakonra, bennük a kosszal - de vele együtt egészségünkkel és a környezettel is - pikk-pakk elbánni képes kemikáliákra. Nézz körül inkább a konyhában, és idén takaríts Te is környezettudatosan!

Az európai lakosok 2004-ben 5 800 milliárd forint értékben vásároltak háztartási tisztító- és mosószereket. A választék növekedésének és az árak csökkenésének köszönhetően a kereslet egyre nő. A gyártók folyamatosan ontják a takarítást újra és újra forradalmasítani hivatott termékeket, így az utóbbi években a tisztaságra vágyó fogyasztó eszköztára többek között előre nedvesített felmosórongyokkal, eldobható WC tisztító rendszerrel, és persze évről évre a tavalyinál is sokkal gyorsabban, erősebben, jobban tisztító szerekkel bővült.

Amiről a reklámok - érthető módon - nem tesznek említést, az a háztartási tisztítószerekben is temérdek mennyiségben megtalálható vegyi anyagok egészségünkre és környezetünkre gyakorolt valódi hatása.

Sorolhatnánk még oldalakon keresztül, hogy mi a gond a túlzott tisztítószer használattal, de erről már sok szó esett a TudatosVásárló.hu-n, és másutt is utánanézhetsz a témának. Most inkább az alternatívákról szólunk, felelevenítjük nagyanyáink kedvelt tisztítószereit, és megállapítjuk, hogy a konyhaszekrényben lapul 5 csodaszer, amivel a nagytakarítás szelíden, és nem utolsó sorban olcsón megúszható. (Megjegyzendő, a takarítást sem az agresszív vegyi anyagok, sem a hagyományos otthoni tisztítószerek nem végzik el helyettünk. Talán ebben meg is találtuk egyetlen közös negatív tulajdonságukat...)

Nem trendi, de hatásos: az alapanyagok

Manapság egy átlagos drogéria tisztítószeres osztályának csinos választékával a teljes szivárványt kirakhatnánk. Van azonban néhány közönséges, de hasonlóan hatásos konyhai alapanyag, amellyel kiválthatjuk ezek legtöbbjét. Nézzük a bevásárlólistát:

ecet
szódabikarbóna
citromlé
mosószóda
szappan
dörzsiszivacs

Évtizedekkel ezelőtt ezek az anyagok voltak a tavaszi nagytakarítás slágertermékei, mára azonban a vegyipar és a gyártók sikeres marketingjének köszönhetően méltatlanul feledésbe merültek. Felváltották őket a trendi és színes, szimpatikus emberi tulajdonságokkal felruházott, jól csengő, barátságos márkanevekkel ellátott tisztítószerek. Ne dőlj be a marketingnek, a tisztítószerek és vegyi anyagok nem a barátaid!

A fenti anyagok mellett az erős vegyszereknek legtöbb esetben megfelelő alternatívája az erős dörzsiszivacs és a kézi erő. Gondold meg, hogy érdemes-e magadat és családodat a vegyi anyagok veszélyeinek kitenned, vagy inkább beleadsz apait-anyait, és elbánsz a kosszal kétkezileg és valamelyik természetes tisztítószerrel.

A vegyi anyagok erejének másik alternatívája az idő. Áztasd be ecetes, citromos vízbe, hagyd rajta a szódabikarbónát fél órára, és így tovább: az idő neked dolgozik. Lehet, hogy három perc helyett fél óra múlva lesz csak tiszta a kád, de cserébe tisztább lesz a levegő a lakásodban, a bőröd és légutaidat nem kezdik ki durva anyagok, és kevesebb vegyszert engedsz le a lefolyón.

Mit, mivel, hogyan?

Fürdőszoba

A fürdőszobai munkák során az ecet és a szódabikarbóna viszi el a pálmát.

Az ecet természetes vízkőoldó, forró vízzel kombinálva még hatásosabb. A citromlé gyengébben, de szintén oldja a vízkövet.

A szódabikarbóna önmagában, vagy vízzel, ecettel keverve súroló-, és általános tisztítószer. A WC-t szintén szódabikarbónával vagy ecetes vízzel súrold ki.

A legagresszívebb és egészségünkre legkárosabb bolti tisztítószerek közé tartoznak a lefolyótisztítók. Szelídebb, de hatásos módszer, ha az eldugult lefolyóba szódabikarbónát teszel, majd ecetet öntesz rá, végül a habzás után forró vízzel leöntöd.

Konyha

Azokon a felületeken, amelyek ételeinkkel érintkeznek végképp semmi helye az agresszív vegyi anyagoknak!

A konyhában súrolószerként alkalmazható a fürdőben már bevált ecet és szódabikarbóna.

Tűzhelytisztításra szódabikarbóna vagy mosószóda és víz keverékéből készített pasztát használhatsz. (Kifizetődő a megelőzés: ne hagyd ráégni a kifröccsent ételmaradékot, minden sütés-főzés után töröld át, illetve béleld ki a sütő alját alufóliával!)

A hűtőt szappanos vízzel töröld ki. A mikrohullámú sütőbe tegyél egy tál citromos vizet, ezt párologtasd el. A citromos gőz feloldja a rászáradt szennyeződést és így könnyebben kitörölheted nedves ruhával.

Szagtalanítás, illatosítás

A szódabikarbóna kiváló szagtalanító: a hűtőszekrényben tarts egy nyitott szódabikarbónás zacskót. A hálószobában a matrac felfrissítéséhez szórj rá szódabikarbónát, hagyd állni rajta, majd porszívózd le.

A bolti légfrissítők és szagtalanítók allergiát, légúti panaszokat, sőt súlyosabb egészségügyi problémákat is okozhatnak, szintetikus illatanyagaikkal tulajdonképpen a beltéri légszennyezést növelik. Fordulj inkább a természetes módszerekhez a levegő felfrissítésére: szellőztess gyakran, helyezz el növényeket minden szobában, használj természetes pot-pourrit (nem a mesterségesen illatosított verzióra gondolunk, hanem a szárított virágokat, gyümölcsöket, illóolajokat tartalmazóra!).

Ablakpucolás

Ecetes víz, újságpapír: régen is bevált, és még ma is működik. Kezd a folyamatot szappanos vizes lemosással, utána töröld át ecetes vízzel, végül újságpapírral szárítsd meg.

Gyűjtősziget-használat Budapesten

Az FKF Rt.-től kapott információk alapján a gyűjtőszigetek használatának intenzitása az évszakoktól, az ünnepnapoktól és az életritmusunktól egyaránt függ. Még mindig vezet a papír és a műanyag.

Budapesten, helytől, időtől és akár időjárástól is függ a gyűjtőszigetek használatának intenzitása. Befolyásolja az embereket például az, hogy mennyire napos, vagy esős az időjárás, mikor tartottak otthon esetleg lomtalanítást, vagy mikor voltak ünnepnapok.
Egy-egy gyűjtősziget földrajzi elhelyezkedése is fontos szerepet játszik a használat gyakoriságában. Többeknél számít az, hogy a szigetet meg lehet-e közelíteni autóval, a környéken meg lehet-e állni pár percre, illetve, hogy a sziget éppen ,,program- és útitervbe illeszthető-e. Ugyanis a boltok, bevásárlóközpontok, oktatási intézmények közelébe telepített ,,hulladékos bázispontok" nagyobb forgalmat bonyolítanak, a velük nem is versenyezhető egyéb gyűjtőszigetekkel.

Mennyire koncentrálnak arra a lakosok, hogy mit hova dobnak?

A gyűjtőszigetes konténerekbe bedobott hulladékok elég tiszták, a konténerek tisztasági foka igen jó, maximum 5%-át nem a megfelelő konténerbe dobják a lakosok. A szakemberek ugyanis egy-egy gyűjtőszigetről elszállított hulladékmennyiségnél megvizsgálják, hogy a benne rejlő hulladéktípusok megfelelnek-e az előírásoknak, ugyanis többször előfordul, hogy a pl. az üveg közé fém kerül. Ebből a szempontból tehát megállapítható, hogy a budapesti lakosok a szelektív hulladékgyűjtésben jól neveltek. A gyűjtőszigetről bekerülő hulladékot a válogatóüzemekben minden esetben utólag még egyszer manuálisan különválogatják, s azok csak ezután kerülnek elszállításra a feldolgozó üzemekhez.

A műanyag vezeti a versenyt

Úgy tűnik, hogy az egyes gyűjtőszigetekről elszállított mennyiségek esetében, a műanyag vezeti a versenyt, őt követi a papír - benne az italos kartonokkal -, majd az üveg, és a sor legvégén a fém kullog.

A papír konténereket általában minden másnap, míg a műanyag konténerekben felgyülemlett hulladékot minden nap szállítják, és ezen belül is vannak olyan forgalmas gyűjtőszigetek, ahol hétvégi ürítés is szükségeltetik.

2006. decembere óta a papírgyűjtőkön megjelent egy tejes, gyümölcsleves dobozokat ábrázoló rajz/matrica. A budapestieknek 2007. január 1-je óta van lehetősége arra, hogy a háztartásban keletkező italos karton hulladékokat szelektíven gyűjtsék, és a gyűjtőszigetek kék színű konténerébe, a papírok közé dobják. Ezzel az FkF Zrt. és az IKSZ Egyesülés közösen szeretné felhívni a lakosság figyelmét az italos kartonok szelektíven való gyűjthetőségére, illetve, hogy hol is ennek a hulladéknak a helye.

Két hónap alatt térfogatának mindössze egynegyedét vesztette el az a jégkocka, melyet kedden csomagoltak ki szigeteléséből a környezetvédelmi világnapon.

Frappánsan bizonyította a „Szigetelve jobb” szlogen igazságát az a 1,5 tonnás jégkocka, melyet két hónap után kedden csomagoltak ki a Városháza Parkban. Idén április 4-én a becsomagoláskor a jégkocka térfogata 1,72 köbméter volt, ami két hónap után mindössze 1,3 köbméterre apadt, tehát, a szigetelésnek köszönhetően megmaradt a jég 75 százaléka.

A Jégkocka akció célja az volt, hogy a szervezők és a politikusok felhívják a figyelmet arra, hogy a megfelelő hőszigetelés hatékonyan csökkenti az energiafogyasztást, ami a pénzmegtakarítás mellett környezeti előnyökkel is jár: kisebb lesz a klímaváltozásért is felelős széndioxid kibocsátás – olvasható a főváros közleményében. „Látva az 1,3 köbméteres jégkockát, bárki beláthatja, hogy a jó szigetelés mennyire nagy jelentőséggel bír az életünkben. A kánikulában a klímaberendezések, a téli hideg idején a fűtés óriási energiákat emészt fel. Korántsem mindegy, hogy – a természetet, a környezetet és nem utolsó sorban a pénztárcánkat kímélve – nem hagyjuk elpazarolni ezeknek az energiáknak a jelentős részét.” – hangsúlyozta Hagyó Miklós, főpolgármester-helyettes.

Környezetvédelmi világnap 32 éve

32 évvel ezelőtt, 1972. június 5-én tartották meg Stockholmban az „Ember és bioszféra” címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát. Az emberi környezettel foglalkozó konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította. Az ENSZ az évtizedek folyamán alapelveket fogalmazott meg a környezeti értékek megőrzése érdekében.

A jelenlegi elképzelések között szerepel az energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása, a megújuló természeti források hasznosítása, a szemét- és hulladékképződés csökkentése valamit a környezetszennyezés megelőzése. A világnap célja, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot, és rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának is kell tennie valamit természetes, épített, társadalmi és belső környezetünk megóvásáért, harmonikusabbá tételéért. Az ENSZ világnapjai között június 5. előkelő helyen áll: minden évben kiválasztanak egy országot, ahol a központi eseményeket rendezik.

Hogyan menthetünk jegesmackókat?

Jegesmedvék a főszereplői a WWF Magyarország kedden elindított honlapjának, amelyen többi között az is megtudható milyen összefüggés van a jegesmedvék hajléktalanná válásának az égve maradt villanyhoz

A lakosság is sokat tehet az éghajlatváltozás mérsékléséért - állítja a WWF Magyarország, amely kedden, a Környezetvédelmi Világnapon indította el új honlapját, amelyet a Fővárosi Állat- és Növénykertben mutatott be a sajtó képviselőinek.

Csáki Roland, a WWF Magyarország kommunikációs igazgatója hangsúlyozta: a jegesmedve az egyik állatfaj, amely a klímaváltozás áldozata. 20-30 kilogrammal nyomnak kevesebbet a jegesmedvék a korábbi évtizedekhez képest, mert a globális felmelegedés következtében később fagynak be a tengerek, és hamarabb jön az olvadás. A medvék számára létszükséglet a vastag jégtakaró, mert ekkor tudják fő táplálékukat, a fókákat elkapni és felszedni az élethez szükséges zsírréteget. Ez az idő évről-évre rövidebb, és mind többet kell vándorolniuk a betevő falatért.

Az akcióhoz Németh Lajos, meteorológus is csatlakozott, aki szerint a kormányok és az ipar mellett a lakosság is sokat tehet azért, hogy csökkenjen a globális felmelegedés, például energiatakarékos izzók alkalmazásával, hőszigetelt lakással, kevesebb gépkocsi használattal.

A "jeges honlapon", amely a wwf.hu/klima címen érhető el hangos vetítéssel mutatják be milyen állatfajokat, hogyan veszélyeztet a klímaváltozás, például a bengáli tigriseket és a tengeri teknősöket. A weboldalon gyermekek és felnőttek is találnak játékot, amellyel ajándékot nyerhetnek. A Háztartási jegesmedve-mentő tippek között pedig ötleteket olvashatnak arra vonatkozóan, mit lehet tenni, hogy a medvék talpa alól ne olvadjon el a jégtakaró.

Azt tudjuk, hogy mifelénk a biotermékek piaca egyelőre viszonylag szűk, de mi a helyzet más országokban?

Fogyasszon kevesebbet, jobbat! Nézze meg kitől, mit és milyen eredetűt vesz! Fogyassz tudatosan! - hirdeti egyre több belga biokereskedő, akiknek a száma az utóbbi években látványos növekedésnek indult. Ugyanakkor számos ,,konvencvionális" kereskedő, sőt egyre több élelmiszer-áruház is zászlajára tűzi a tudatos áruválasztás fontosságát.

A bioboltok számára fontos, hogy a termék jó minősége ne csak szólam legyen, hanem a vásárló minél inkább tisztában legyen a termék eredetével, valódi összetevőivel. Az egyik biotermék-forgalmazó hálózat, a méltányos kereskedelemben egyik zászlóvivőjeként is ismert Oxfam, aki kifejezetten a nemzetközi, leginkább harmadik világbeli termékekre specializálódott. Márkázott, saját termelési hálózatából beszerzett, egységes csomagolásban a polcokra kerülő termékeire minőségi garanciát vállal. Mivel zárt láncolatban beszerzett árukról van szó, valóban ismerhetik annak útját a termelőtől egész a fogyasztókig.

A cég felfogása szerint azonban nem csak a vásárlók korrekt informálása és minél jobb minőségű kiszolgálása a lényeg, hanem ez egy több összetevős ,,játszma", amelyben az egyik legfőbb szerepe az aktív, tudatos fogyasztóknak van. Ennek megfelelően az Oxfam bolthálózata igyekszik aktívan bevonni a fogyasztókat a termelési folyamatok megismerésébe, körülményeibe. Tájékoztató füzeteikben, az interneten és természetesen magukban az üzletekben mutatják be az adott termékek termővidékét, termelési körülményeit, azt, hogy kik és mennyiért termelik az Európába készülő élelmiszereket és egyéb árucikkeket.

Fontosnak érzik tudatosítani, hogy egy termék kiválasztásakor nem csak az ár-érték és minőség arányát kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy fogyasztásunkkal vajon minőségi munkahelyek megteremtését mozdítjuk-e elő, az árucikk gyártása közben nem válik-e kiszolgáltatottá a termelő, megfelelőek-e a termelési körülmények, a munkafeltételek.

Mindezzel tehát a is be kívánják vonni egy tudatos, jobbító szándékú nemzetközi termelési-fogyasztási körforgásba. Állításuk szerint a vásárló döntésével igenis felelős a termék ,,előéletéért", annak előállítási körülményeiért, a termelők szociális helyzetéért. Éppen ezért a biotermékeiről ismert Oxfam csak olyan területeken termel vagy termeltet, ahol önmaga tud felelni a termelés megfelelő minőségi és társadalmi körülményéért. A termék árának fele a termelés helyszínén marad, részben munkabérekben, részben a minőségi fejlesztéseket elősegítendő. Az üzlethálózat kifejezetten a harmadik világ országaiból importál termékeket, igyekezvén megteremteni a termelők lehető legmegfelelőbb munkakörülményeit.

Belgiumban azonban nem teljesen új ez a fajta termelési tudatosság. Pontosan harminc éve, 1976-ban jött létre a Natur & progrès program, amely tudatos környezetkímélő technikákat kínál farmereknek, kis- és nagytermelőknek, valamint háztáji termelőknek. Célja az ökokultúra bevezetése a mezőgazdaság és az élelmiszerfogyasztás köreibe. A tudatos fogyasztás, a természetközeli gazdálkodás ismeretének terjesztését a közoktatásban, a fiatalabb generációkkal kezdik.

E mozgalmak nem harcos, radikális környezetvédők, az ipari termelés minden eredményét elvetik, ehelyett megfontoltságra, végiggondolásra szólítanak. A vásárlókban a minőségi termékek fontosságát tudatosítják, amelyek környezetkímélőbb technikával és alapanyagokból készültek, s amelyeknek élettartama is hosszabb, mint egy olcsóbb dömpingárué. Egyben ellenállásra is felszólítanak az erőltetett fogyasztásra buzdító reklámokkal szemben, mondván, minden egyes vásárlás előtt gondoljuk meg, valóban szükségünk van-e az adott termékekre.

A számos civil kezdeményezés (ld. például az egyéni szerepvállalás népszerűsítéséért indított Ca passe par moi kampányt) mellett nem egy kereskedő cég is felismeri és megfogalmazza, hogy a környezet kímélése, az energiaforrásokkal való kiszámítottabb gazdálkodás nem kell, hogy egy tehetősebb réteg luxusa maradjon. Átlagos élelmiszer-áruházak, de diszkont üzletek is egyre nagyobb mértékben forgalmaznak bio- és környezetkímélő termékeket. Ezek pedig nem az üzletek legeldugottabb polcain, hanem feltűnő helyeken bukkannak fel - mindenki számára elérhető árakon.

Szokás Belgiumot, főként a vallon területeket, Franciaországhoz hasonlítani. A magas fokú biokultúra, illetve a tudatos fogyasztásra nevelés azonban egyértelműnek tűnik, hogy nem a ,,déli nagytestvér", hanem inkább a flamand, holland, német közelség hatása. Párizzsal ellentétben Brüsszelben feltűnően nagy számban várnak különböző bioboltok, éttermek, gyorséttermek.

Sun-GKIeNet-felmérés: környezettudatosság és informatika

- Magyarországon általános az a nézet, miszerint a legmodernebb informatikai rendszerek környezetvédelmi szempontból is megfelelnek az elvárásoknak, s ezért a környezettudatos magatartás csak a leselejtezett eszközök megfelelő kezelésében és a legújabb eszközök beszerzésében nyilvánul meg, s figyelmen kívül hagyják például az áramfogyasztást. A Sun Microsystems és a GKIeNet közös, az informatikát használó pénzügyi szerveztek környezettudatosságára vonatkozó kutatásából kiderül, hogy a magyar bankok és biztosítók 30, illetve 20 százaléka méri csak, hogy mennyi energiát használ informatikai infrastruktúrájuk. Azok, aki nem mérik ezt, azt feltételezik, hogy az energiaköltség nem jelentős tétel az üzemeltetésen belül.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a napjainkban Magyarországon üzemelő 45 ezer szerver a teljes áramfogyasztás 1 százalékát használja fel, lakosságarányosan pedig több mint 4 százalékát.

Lőrincz Vilmos, a GKIeNet ügyvezető igazgatóhelyettes, a kutatás vezetője elmondta: Magyarországon évente 37 ezer gigawattóra áramot használnak fel, amiből 11 ezer a lakossági fogyasztás. Hozzátette: munkájuk végeztével a személyi számítógépeket ugyan kikapcsolják a cégek munkatársai, de ezt nem energiatakarékossági, hanem biztonsági okokból teszik.
A kutatásvezető kifejtette: a magyar informatikai vezetők nincsenek érdekeltté téve az energiatakarékosságban, csak például abban, hogy a rendszernek minél nagyobb legyen a rendelkezésre állása. és a biztonsági szintje. Ugyanakkor az is igaz, hogy az informatikai költségek csökkentése növelné az adott cég versenyképességét.

A Környezetvédelem Világnapján rendezett eseményen elhangzott, hogy a világon évente 20-50 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik, míg a magyar lakosság évente összesen 4 millió tonna szilárd szemetet termel. Magyarországon évente 12-14 ezer új szervert vesznek, azaz átlagosan 15-20 százalékkal többet, mint az előző évben.

A kutatás során egyebek mellett arra kerestek választ, hogy a legnagyobb vállalatok saját tevékenységük kapcsán miben látják a környezettudatosság lehetőségét és egyáltalán ide sorolják-e az informatikát.

A kutatást végző GKIeNet Kft. munkatársai 15 magyar nagybank és biztosító informatikai döntéshozóival készítettek interjút.

Zöld meglepetés fogadja a főváros és három kelet-magyarországi megyeszékhely lakóit június 5-én. A Környezetvédelmi Világnap hajnalán ugyanis zöld aktivisták szállják meg a sivár városi tereket, hogy a beton és kőfelületek közé apró kertészkedéssel egy kis életet leheljenek.

A ,,gerilla-kertészkedést" a Hegyalja Fesztivál kezdeményezte és finanszírozza, mely tudatos építkezéssel évről-évre egyre nagyobb hangsúlyt fektet a fiatalok körében a környezetvédelem és a környezettudatosság kommunikációjára, valamint a civil szerveződéseknek is egyre nagyobb teret ad. Az országos eseményhez több ismert személyiség is kapcsolódik majd, persze inkognitóban.

Árvácskák a vasoszlopok tövében, futónövények a buszmegállókon, virágkosarak a betonkerítésen, virágágyás egy elhanyagolt szökőkút medencéjében. Többek közt ilyen meglepetésekre számíthatnak Budapest, Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza lakói június 5-én, kedden reggel a munkába igyekezve. Az akció a Környezetvédelmi Világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy betondzsungelünk zöldebbé, barátságosabbá tétele nem emberfeletti munka, csak egy apró elhatározás kérdése.

Az akciót kezdeményező és finanszírozó Hegyalja Fesztivál egyik vezetője Bukoviszky Béla, - aki társaival határozott zöld üzenettel hozta létre az eseményt a tiszai ciánszennyezés évében - kiemeli: ,,Egy nagy nyári fesztivál már nem szerveződhet csak a bulizás köré. Fel kell ismernünk, hogy ez a néhány nap kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a neves zenekarok és a jó programok mentén a környezetvédelem fontosságára és környezettudatos életmódra sarkalljuk azt sok ezer fiatalt, aki július 11 és 15 közt elzarándokol a Tokaj-Rakamazi Tisza Kempingbe. Ennek jegyében évről-évre egyre több civil szervezet megjelenésének adunk helyt a fesztivál területén, és már a fesztivál előkészítése során is hangsúlyozzuk a zöld gondolkodás fontosságát. Ennek része az országos Zöld Vadművelet is."

A Vadműveletben részt vevő kertész-gerillák közt túlnyomó részt elhívatott zöld aktivistákat és a virágokat, a zöld környezetet kedvelő civilek találunk, de a locsolókannák mögött ismertebb személyiségeket is felfedezhetünk majd. Nyíregyházán az E-misszió Egyesület, Debrecenben a Zöld Kör, Miskolcon a Zöld Kapcsolat Egyesület aktivistái ültetnek majd. Budapesten pedig önszerveződő kertész-kommandó szállja meg a várost hétfőn éjjel. A zöld aktivisták és a virágokat kedvelő civilek mellett például az Irigy Hónaljmirigy zenekar is teljes létszámmal ragad majd gereblyét, hogy részvételükkel is erősítsék a Hegyalja Fesztivál akciójának sikerét.

A növények öntözéséről - remélhetően - Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán a környék lakossága gondoskodik majd a jövőben, a résztvevők nekik, illetve városuknak, míg a fővárosban az aktivisták néhány nap után a Főkertnek ajándékozzák majd az akcióban kitelepített palántákat.

Amerikában csökkenő költségvetéssel "segíti"a kormányzat a NASA munkáját, míg Kína éppen most jelentette be a klímaváltozással kapcsolatos stratégiáját. Kína ezzel szemben nemzeti stratégiával igyekszik lassítani a változásokat.

Tagadhatatlan, hogy felgyorsult a klímaváltozás folyamata, állítják a világ vezető klimatológusai. Az ENSZ klimatológiai jelentései zord jövőt ígérnek, amelyben csökkenő termés, éhínség, viharok és szárazság körvonalazódik. A legtöbb ország a változtatás szükségességéről beszél. Abban azonban már nem nagyon van összhang, hogy mit is kéne, mit is lehetne tenni az egy erősödő hatások enyhítésére.

Az “üvegházhatást" okozó gázok kibocsátásában Amerika és Kína élenjár. A politikusok viszonylag lassan hallották meg az évek óta hangosan kampányoló környezetvédő szervezeteket, illetve a komoly tanulmányokkal érvelő tudósokat.

A politikai életben - és természetesen a Föld légkörében is - egyre nagyobb viharokat okozó klímaváltozáshoz még mindig nem állnak egységesen a világ vezető nagyhatalmai.

Amerika sem egységes

Noha Bush elnök is a klímaváltozás hatásainak mérsékléséről szónokol, s egyre fokozódik a nyomás a környezetbarát technológiák megvalósításának irányába, úgy tűnik Amerikának még mindig nem fontos a globális klímaváltozás ügye. A kongresszus tagjai még mindig nem értik, hogy nem átmeneti jelenségről van szó, hanem az egész világot érintő beláthatatlan következményekkel fenyegető változásokról.

Az, hogy az amerikai vezetés klímaváltozással kapcsolatos tervei nincsenek harmóniában Bush nyilatkozataival kiderül a kongresszus által meghozott támogatási keretekből. Erre mutatott rá a napokban a NASA egyik vezetője az ABC News-nak adott nyilatkozatában.

A globális felmelegedés elleni harc, az űrkutatás és földi élet védelme a veszélyes meteoroktól, mindezen témákban komoly problémákat okozhat a kongresszus legújabb kiadáscsökkentő tervei.

A kutatások visszafogása nem segíti a világszerte egyre intenzívebben érzékelhető változások megértését, és lehetetlenné teszi olyan stratégia kidolgozását, amely megvédheti az ország lakóit a folyamat negatív hatásaitól.

Egyes államokban - például Kaliforniában - már a saját bőrükön érzik a polgárok a változás szelét. Itt természetesen egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív energiafelhasználási lehetőségek, a környezet kímélő technológiák alkalmazásai is. Amerikának láthatóan egyre erősebb viharokkal kell, hogy szembe néznie minden tekintetben.

Kína stratégiát ígér

A kínai vezetők ezzel szemben, úgy tűnik megértették, hogy ideje lenne tenni valamit a folyamat lassítása érdekében. Egy hétfői közlemény szerint a kibocsátási értékek egyértelmű és határozott csökkentésére törekszenek a jövőben.

Nem csak az üvegházi gázok kibocsátását csökkentenék, hanem az energiahatékonyságot is növelné az ázsiai nagyhatalom, ami szintén a felgyorsult klímaváltozási folyamat lassítását szolgálná.

Ma Kai az ország fejlesztési minisztere ugyan hangsúlyozta, hogy Kína nem hajlandó minden felelősséget magára vállalni a mintegy egy évszázada tartó folyamatban, de bejelentette, hogy mindent el fognak követni, hogy az ország megfeleljen a nyugaton is elfogadható károsanyag kibocsátási elvárásnak.

A minisztériuma által kidolgozott hosszú távú stratégia alapján Kína szeretné jelentősen csökkentené az ipara által okozott környezeti terhelést minden területen, növelni szándékozik a megújuló energia nyújtotta alternatív energiatermelését.

A most bejelentett stratégiát egy 62 oldalas jelentés összegzi, amelyben a gazdaság és a környezetvédelem kérdéseit igyekeztek az ország vezető kutatói, és gazdasági szakemberei összehangolni.

Japán 100 millió dollárt ajánlott fel az Ázsiai Fejlesztési Banknak a globális klímaváltozás elleni küzdelemre, és az ázsiai térség környezetvédelmi beruházásainak támogatására.
Tokió ugyanakkor a következő öt évben összesen 2 milliárd dolláros kölcsönt is nyújt a banknak a környezetbarát beruházások elősegítésére. Ázsia energiafogyasztása az utóbbi harminc évben 230 százalékkal nőtt, és a mai szint szakértők szerint 2030-ig megduplázódik. Ázsia az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának negyedéért felelős.

A pénteken Bangkokban közzétett legfrissebb ENSZ klímajelentés szerint az emberiségnek nyolc éven belül csökkentenie kell az üvegházhatást okozó gázok időközben még növekedni valószínűsített mennyiségét, ha a fenyegető klímakatasztrófát el akarja kerülni. Ez a jelentés szerint megfizethető: évente a globális GDP-nek csak mintegy egy ezrelékébe kerülne, 2005-ben 33 milliárd eurónak megfelelő összeg lett volna.

Elfogynak a Föld kincsei

Riasztó mértékben használjuk fel bolygónk ásványait - a New Scientist magazin azt igyekezett felmérni, hogy mi, meddig állhat még rendelkezésünkre

Az évek múlásával lassan de biztosan fogyasztjuk el a világ egyik legdrágább és legritkább fémjét, a platinát, melynek nagy része a gépjárművek kipufogócsövein át távozik, hiszen az autók, teherautók és buszok katalizátorai mind platina felhasználásával készülnek. A fém visszanyerése igen nehéz feladat, mivel a járművek hatalmas területen terítik azt, a platinának pedig jelenleg nem létezik szintetikus alternatívája. A fém nem csupán a katalizátorok létfontosságú összetevője. Ugyanilyen fontos alkotóeleme a jövő szennyeződésmentes közlekedését képviselő üzemanyagcelláknak is. Ha a jelenleg világszerte futó 500 millió autó mindegyikét fel szeretnénk szerelni üzemanyagcellával, akkor 15 éven belül a Föld teljes platinakészlete kimerülne.

Azonban nem csupán a platina csökken vészes ütemben, ugyanez a helyzet számos másik ritkaföldfémmel is. Ezek egyike az indium, ami példátlan mennyiségben fogy az utóbbi időben az LCD TV-k térnyerésével, illetve a tantalum, amit a kompakt elektronikai eszközökhöz használunk fel, vegyük csak a szinte évente cserélődő mobiltelefonokat. És azt ki tudja megmondani, hogy egy új nukleáris kor hajnalán meddig elegendőek uránium készleteink?

De ne is rugaszkodjunk ilyen messzire, vegyünk szemügyre a fentieknél jóval gyakoribb elemeket, mint a cink, a réz, a nikkel vagy a foszfor, melyek szintén elfogyhatnak a nem túl távoli jövőben.

Növekvő ár, kifogyó készletek

A készletek fogyását kiszámítani korántsem egyszerű feladat, ez nagyban függ attólm, hogyan változnak, fejlődnek a rájuk épülő technikák. A rendelkezésre álló készletek kiszámítása sem kisebb feladat, különösen igaz ez a legértékesebb fémekre, melynek kitermelési mutatói a bányászati társaságok legféltettebb titkai közé tartoznak. A kormányok és akadémiák csak most kezdik felismerni a kibontakozó problémát, ezért a témában még nagyon kevés az értékelhető tanulmány.

Armin Reller, a németországi Augsburg Egyetem anyagkémikusa munkatársaival azon kevesek közé tartoznak, akik már elég mélyen beleásták magukat a probléma vizsgálatába. Az ő becslésük szerint az indium készleteknek legjobb esetben még 10 évük van hátra, amit jól tükröz árának alakulása. 2003 januárjában kilónként 60 dollárt kértek érte, 2006 augusztusára az összeg 1000 dollárra kúszott fel. Az ilyen bizonytalanságok messze gyűrűző kérdéseket vetnek fel. Igen valószínűnek tűnik, hogy az álom, miszerint egy napon a világ összes lakosa elérheti a Nyugat által élvezett életszínvonalat soha nem válik valóra.

Számos geológus számítgatta már világszerte az új technológiák költségeit, tekintettel az általuk felhasznált anyagokra és terjedésük hatásait a fejlődő világra. Abban mindegyikük egyetért, hogy a populáció és az életszínvonal növekedése soha nem látott terheket ró a kizárólag a Föld által biztosított anyagokra, felvázolva, hogy több olyan technika is kialakulóban van, aminek a rendelkezésre álló erőforrásokat tekintve nincs jövőjük.

Vegyük a galliumot, amiből az indiummal együtt indium gallium arzenid állítható elő. Ez a félvezető anyag a napcellák új generációinak lelkét képzi, melyek a hagyományosak hatékonyságának a kétszeresét ígérik. A rendelkezésre álló készletek mennyisége mindkét anyagból viták tárgyát képzi, a holland Leideni Egyetem nemrég napvilágot látott jelentése szerint a jelenlegi készletek "nem tesznek lehetővé lényeges hozzájárulást a cellákhoz". A kutatást vezető René Kleijn becslése szerint a fenti két anyag a jövőben szükséges napcellák kevesebb mint 1 százalékához lenne elegendő.

Figyelmeztető számok

Felmérésükhöz a New Scientist munkatársai az Egyesült Államok Földtani Felügyeletének éves jelentéseihez, és az ENSZ globális populáció alakulásával kapcsolatos adataihoz fordultak, megbecsülve, hogy az életszínvonal növekedésével mennyi idejük van még a legfontosabb ásványoknak, feltételezve, hogy a világ összes többi lakója egy átlag amerikai által felélt nyersanyagok felét használja el. A számítások elég durvák, nem veszik figyelembe az új technológiák megjelenésével megnövekvő igényeket, de így is több figyelmeztető konklúzió olvasható ki belőlük.

Újrahasznosítás nélkül a tűzálló anyagoknál használt antimon 15, az ezüst 10, az indium kevesebb, mint 5 év alatt fogyna el. Reller jóval finomabb elemzése szerint 2037-re éljük fel cink készleteinket, az indium és a processzorgyártásban egyre fontosabb hafnium 2017-re fogy el, míg a fényforrásoknál használt terbium 2012 előtt fut ki.

Fém- és ásványéhségünk azonban nem feltétlenül nő korlátlanul. Amikor Tom Graedel és kollégái a Yale Egyetemen szemügyre vették bolygónk egyik leggyakoribb fémjének, a vasnak a kitermelési mutatóit, azok körülbelül 1980 óta nem mutattak növekedést. Graedel szerint ez a tendencia az összes többi fémre is igaz lehet, bár ez a jelenlegi felmérések alapján eléggé megkérdőjelezhető.

Újrahasznosítás

A Greadel által tanulmányozott másik fém, a réz például, egyáltalán nem akar egy adott szintre beállni, a 2006-os adatokból kiindulva 2100-ra a Föld már nem fogja tudni kielégíteni az igényeket. A megoldás a hulladék minimalizálása, ahol lehet helyettesítő anyagok alkalmazása, és az újrahasznosítás maximalizálása.

A platina fogyását tanulmányozó Hazel Pritchard brit geológus munkatársával, Lynne Macaskie-val megállapították, hogy az útmeneti porban 1,5 ppm mennyiség található. A kutató páros egy bakteriális eljárás kifejlesztésén dolgozik, mellyel valamennyi visszanyerhető lenne a porból, illetve keresik azokat a városi lerakódási helyeket, ahol nagyobb koncentrációban megtalálhatnák a ritka fémet. A nagyvárosok sok más értékes fémet is rejtenek, melyek visszanyerése jó időre megoldást jelentene, tette hozzá Kleijn. A vízhálózatok rézcsöveinek műanyagra cserélése hatalmas mennyiségű rezet szabadítana fel más alkalmazások számára. Ugyanakkor a kimerültnek minősített bányák is tartogatnak még kis mennyiségben ásványokat, melyek kitermelése gazdaságosan megoldható, sőt a tengervízből is kinyerhetők bizonyos fémek. Kleijn szerint mindez energiaköltség kérdése, akár a Holdra is elmehetünk értékes anyagokért, a kérdés, hogy megéri-e?

Stratégiai nyersanyagok?

Amiben szinte minden kutató egyetért, hogy a legtöbb fém nem elegendő a modern, fejlett világ életminőségének fenntartásához a Föld összes embere számára a mai technológiákkal. Az erőforrások fogytával viszont gyarapodnak a konfliktusok. Az 1998 és 2002 között a Kongói Demokratikus Köztársaságban lezajlott polgárháború elsősorban az ország tantalum bányáiért folyt, melyek a legnagyobbak Afrikában. Véletlenül pont ekkor kezdett felívelni a mobiltelefonok csillaga, melyeknek a tantalum az egyik alapeleme. Hasonló feszültségek könnyedén kialakulhatnak más ritka fémek birtoklásáért is.

A kínai kormány rengeteg pénzt fektet Afrika bányáiba, hogy kipótolja saját természetes fém készleteit, melyek nélkülözhetetlenek az ipari fejlődés fenntartásához. Emellett az USA is Kínától szerzi be ritkaföldfémeinek több mint 90%-át. Ha az ázsiai óriás vagy az afrikai bányák elvágnák az utánpótlást, az igen jelentős konfliktusforrást eredményezne, éppen ezért is kellene mihamarabb lépéseket tenni, sürget Reller és Graedel. Elsőként pontosan fel kell mérni a globális erőforrásokat és a fogyasztást. Ezután fel kell gyorsítani az újrahasznosítási programokat és ahol csak lehetséges, ki kell váltani a ritka anyagokat elérhetőbbekkel. Mindezek nélkül nem is álmodhatunk olyan jövőről, ahol az emberiség egyenlő feltételek között élhet, hangoztatják a kutatók.

Úgy tűnik, végre a kormányok is kezdik komolyan venni a problémát és a hónapban egy OECD munkacsoport ül össze, hogy megoldást találjon több kérdésre is.

Nagy-Britannia mintha az orwelli utópia megvalósítása felé haladna. Ettől tartanak sokan, miután John Reid belügyminiszter bejelentette terveit, miszerint több "beszélő" cctv kamerát szerelnek fel országszerte.

A kamerák lehetővé teszik, hogy a biztonsági személyzet közvetlenül kommunikáljon az utcán járó emberekkel. Megfeddhetik a szemetelőket, rászólhatnak a rongálókra, rendre utasíthatják a garázdálkodókat. Ilyen kamerák már működnek Middlesbrough-ban, s a kormány tervei szerint további húsz helyre telepítenének hangos megfigyelő eszközöket. Nottingham, Tyneside, Plymouth, Manchester egyes részei, Liverpool és London a kiszemelt helyszínek, ahol életbe léptetnék a félmillió fontos rendszert.

Nagy-Britanniában elterjedt vélemény a civilszférában, hogy Tony Blair kormányának rögeszméje a biztonság, és célja a Nagy Testvér jellegű állam megteremtése. A civilszervezetek és az ellenzék hevesen bírálják a nemzeti személyazonosító kártya bevezetését, és nem támogatják a személyes, biometrikus adatokat tartalmazó adatbázis felállítását sem.

Becslések szerint Nagy-Britanniában már jelenleg is 4,2 millió kamera figyeli közvetlen környezetét, ami a lakosság számával összevetve azt jelenti, hogy minden tizennegyedik emberre jut egy.