Miért nem érdemes belebolondulni a tévébe?
A nagyobb méretű televíziók, s mindenekelőtt a legújabb plazma- vagy folyadékkristályos képernyőjű csodák átlagban háromszor több energiát fogyasztanak, mint kisebb, katódcsöves öreg társaik.
De számos más elektronikai újdonság, amelyek a számítástechnikával, fotózással, zenehallgatással kapcsolatosak, ugyancsak egyre nagyobb energiafogyasztók. A nagyobb teljesítményű digitális rádiókészülékeket különösen problémásnak nevezte az energiatakarékosság terén méréseket végző és tanulmányokat közreadó brit Energy Saving Trust (EST).
A manapság elterjedt, hagyományosnak nevezhető, viszonylag korszerű világítási rendszerekben nem várható különösebb változás, ezért a jövőben a háztartások növekvő energiafogyasztásáért elsősorban az elektronikai eszközök tehetők felelőssé.
Az EST számításai szerint 2020-ra a háztartásokban elfogyasztott energia csaknem 45%-át a szórakoztatóelektronikai készülékek emésztik majd fel - a lapos képernyőjű tévékkel az élen. Ezek Nagy-Britanniában már most is meglehetősen elterjedtek, 2020-ra azonban feltételezhetően dominánssá is válnak, s háztartásonként több mint egy ilyen készülék kerülhet használatba. A becslések szerint csupán készenléti állapotban is ezek teszik majd ki a családi energiafogyasztás 1,4%-át.
Nagy-Britanniában, akárcsak Európa-szerte, jellemző a szórakoztató elektronikai berendezések digitalizációja. A távközlés terén kutatásokat végző brit Ofcom intézet szerint a brit háztartások 80%-ában már digitális tévék vannak, s 2012-re teljesen ki fogják szorítani az analóg készülékeket.
Az EST szakértője szerint miközben az ipart is arra kell folyamatosan ösztökélni, hogy energiatakarékosabb megoldásokat keressen, a fogyasztót is „bombázni" kell az üzenettel: egyszerűen áramtalanítsa készülékét, ha nem nézi vagy hallgatja tovább. Ha így tesz, egy átlagos háztartás évi 37 angol fontot, azaz mintegy 15 ezer forintnyit tud megspórolni.
Forrás: BBC
Képek [cc] Henrik Becker, Melody Harrison Hanson
