Tudom, hogy elfoglalt vagy. Valószínűleg Te is több tucat levelet kapsz naponta, hogy milyen rendezvényekre menjél, mit támogassál stb.

Megértem, hogy nem tudsz mindenhol ott lenni.

Én most mégis kérnék tőled 1 órát.

Hallottad ugye, hogy az elmúlt években olyan neves közéleti személyiségek és híres sportolók csatlakoztak drogmentes mozgalmunkhoz védnökként, mint Gálvölgyi János, dr. Schmidt Pál, Erdei Zsolt – Madár, Görbicz Anita, Nick Árpi, Katus Attila és még sorolhatnánk.

Csodálatos, hogy némely híresség – ezer elfoglaltsága mellett – mennyi figyelmet és energiát fordít a drogmentesség előmozdítására.
Remélem, valami kevés akció belefér neked is!  

Írtam már korábban, hogy április 18-án szombaton indul útjára a 42 napos ország körüli futás a drogok ellen, a 8. Drogmentes Magyarországért Maraton – Ország futás a gyermekek jövőjéért rendezvénysorozat. A maratoni futás első napját óriási futó megmozdulás kíséri Budapesten.

Arra kérlek, gyere el április 18-án szombaton a kifutásunkra!
Mutassuk meg Budapestnek és az egész országnak; VAN ÖSSZEFOGÁS a drogkérdésben, és igen vannak, akik NEMET MONDANAK A DROGOKRA!

Az indulás a Kossuth térről lesz, s az első célállomás a Blaha Lujza tér. Ez egy 3 km-es szakasz, amit tényleg lassú, kocogó tempóban teszünk meg, hogy bárki könnyedén bírja! (Az egész délelőtt 10-től 11-ig tart.)

Felejtsd el azokat a gondolatokat, hogy „Majd ha leadtam a felesleges kilóimat…” vagy „100 métert sem tudnék lefutni!” stb.

Az igazat megvallva, valószínűleg Te vagy önmagad legádázabb kritikusa… De most kérlek, ne erre koncentrálj! Ha nem vagy egy nagy futó, majd lassabban futsz, sőt akár sétálhatsz is. Vagy jöhetsz biciklivel.

Tényleg csak az számít, hogy OTT LEGYÉL velünk, és tudjuk, nem vagyunk egyedül drogellenes küzdelmünkben!

A rendezvényen a futás buli hangulata, valamint a közös összefogás demonstrálása kapja a főszerepet. Azt szeretnénk, ha minél nagyobb tömegben – lassú futó tempóban – színes kavalkádként végigvonulnánk a városon. Lesznek Harley-Davidson-os kísérők, biciklisek, görkorisok, mazsorettek, egyesületi színekben megjelenő sportolók stb., és persze remek zene.

Akikkel együtt futhatsz:
- Növényi Norbert, Olimpiai bajnok birkózó
- Sipos Peti, Irigy Mirigy frontembere
És még sokan mások

A biztonságos útlezárás és felvezetés szervezése miatt az előzetes regisztráció követelmény.

A jelentkezéshez kérlek, küldd el a bpfutas@drogmentes.hu címre
- neved és
- e-mail címed.

Adatok: 2009. április 18. szombat 10:00 óra, Kossuth tér

Adsz egy órát nekünk az életedből?  
Remélem igen!

Szeretettel,
Xénia
Tel: 70/619-5571
bpfutas@drogmentes.hu
http://www.drogmentes.hu

u.i:

Ha van kedved, természetesen jöhetsz velünk tovább is (nemcsak a Blaháig).
Teljes útvonalunk: Kossuth tér – Nyugati tér – Blaha Lujza tér – Erzsébet híd – Clark Ádám tér – Fő út –  Bem rakpart – Árpád Fejedelem útja – Szentendrei út – Budapest városhatár… Szentendre

A "tanuljunk élni, gondolkodni zöldül!” program kimondottan a mindennapi kérdésekkel és kézzelfogható megoldásaival foglalkozik. De mi is ez pontosan?
Környezettudatos magatartás, felvilágosító munka, öntudatra ébresztés, felelősség vállalás, ….stb. Még hosszan sorolhatnék olyan fogalmakat, amikkel nap mint nap találkozunk, de üres szólamoknak tűnnek. No, ezeket akarjuk újra tartalommal megtölteni, szeretnénk, ha a gyerekek minél tudatosabbak lennének a környezetükkel, a teremtett világgal, a jövőjükkel kapcsolatban.

tovább

 

 

Elkeserítő helyzet alakulhat ki a kiemelt fontosságú honvédelmi területekre vonatkozó legíúabb törvénymódosítási javaslatok elfogadása esetén, ha elfogadják, az ország jelentős részén a honvédelem szabad kezet fog kapni a területhasználat teljes szabályozása felett.

A Magyar Természetvédők Szövetségének, civil partnereinek és a lakosságnak a félelmei sajnos rendkívül indokoltak, hiszen a törvénymódosítások pl. ellehetetlenítenék a tubesi radar, vagy a Kánya--hegyi lehallgatótorony miatt tiltakozókat is, és nem csak itt, de az ország számos más területén is képes lesz a honvédelem akár természetvédelmi területek bekebelezésére. Milyen érdekek húzódnak meg a törvénytervezet mögött, ha pl. az UNESCO  Békeváros címet birtokló Pécs is kiemelt katonai övezet lehet???

A megújuló forrásokból történő áramtermelésre a magyar fogyasztók az elmúlt öt évben a kötelező átvétel keretében 35 milliárd forintot költöttek, és további 4-5 milliárdot közvetlen állami támogatás jutott erre a célra - mondta Drucker György, az EnergiaInfo elemzője csütörtökön Budapesten sajtóbeszélgetésen.

Az elemző szerint az exportképes termelést kell támogatni, Magyarország számára például jó lehetőséget nyújthat a geotermia kiaknázása.

Az EnergiaInfo elemzése kifogásolja, hogy az elfogadásra váró energiastratégiai koncepcióból, és a nemzeti éghajlatváltozási stratégiából sem derül ki megnyugtatóan az, hogy mi a valódi stratégia a villamosenergia-termelés tekintetében.

Az európai uniós forrásokból 2013-ig 203 millió eurót költhetünk a megújuló energia támogatására.

A beszélgetésen résztvevő szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy jelentős technológiai fejlődés várható a megújuló energia termelésben, és ezért a támogatásnál értékelni kell a technológiai fejlődést is, különben hosszú időre "bebetonozódhat" a relatíve alacsony hatékonyságú termelés.

Az energiaátalakítás folyamatai és hatékonysága, az egyre hangsúlyosabb klímavédelmi megfontolások miatt az energiaköltségek számításaiban egyre inkább megjelennek eddig figyelembe nem vett járulékos költségek. Minden költséget figyelembe véve a magyarországi erőművek fajlagos termelési költsége kilowattóránként 21-22 forint, szemben a statisztikailag számított 13 forinttal. Az elemző úgy véli, hogy a 21-22 forint/kilowattóra feletti költséget lehet a megújuló energia támogatásának tekinteni. Jelenleg a megújuló energiából előállított villamos energia ára meghaladja a 24 forintot kilowattóránként.

A megújuló energetikai befektetésekkel foglalkozó Callis Kft. igazgatója, Uhlmann Attila szerint Magyarországon nincs akkora megújuló energia potenciál, hogy a 2012-re vállalt 12 százalékos arányt elérjük a primer energiafelhasználásban. Ezt a megfelelő technológia hiányára alapozza. Elmondta, hogy például a szalmatüzelésű erőművek hatásfoka alig 23-24 százalék. Egy 10 megawatt kapacitású ilyen erőmű ellátáshoz 30 ezer hektár termőterület kell. A szakember megjegyezte, hogy a geotermikus energia esetében a felhozott víz visszasajtolásának kötelezettsége túlzott igény. Bizonyos kőzetek esetében drágább a visszasajtolás, mint a felszínre hozatal.

Az EnergiaInfo szakértői úgy vélik, hogy hiányzik a stratégia a megújuló forrásokra, mert a nemzeti éghajlatváltozási és a energiapolitikai koncepciókból nem derül ki: a kívánatos részarányok mögött milyen megfontolások állnak, és az ezek eléréséhez igénybe vett források és eljárások hogyan szolgálják a környezetvédelmet.
muszakiforum

Geotermikus fűtőmű megvalósítását fontolgatja Miskolc,   egy ilyen beruházás révén jelentősen olcsóbbá válhat a   fűtés és használati melegvíz szolgáltatás a borsodi   megyeszékhely lakótelepi lakásaiban.

A város alatt lévő geotermikus erőforrások felkutatására összefogott a város   és a PannErgy Nyrt. - az erről szóló együttműködési megállapodást írták alá   Miskolcon. A miskolci önkormányzati társaságokat tömörítő Miskolc Holding   Zrt. a PannErgy Nyrt.-vel (korábban Pannonplast) írt alá együttműködést, amelynek célja, hogy felkutassák a város alatt lévő geotermikus erőforrásokat, az előzetes felmérések szerint ugyanis Miskolc ilyen szempontból ígéretes geológia környezetben található - közölte Veres László,  az önkormányzat szóvivője az együttműködési szerződés aláírását követően. A geotermikus fűtőmű beruházás megközelítőleg 3-5 milliárd forintba kerülne, ennek ötödét a PannErgy Nyrt. biztosítaná, a fennmaradó részt pedig  európai bankok - EIB, EBRD - állnák - tette hozzá a szóvivő.  Amennyiben az elkészülő geológiai elemzés szerint hatékony erőmű és/vagy  fűtőmű építhető, akkor a PannErgy érdekeltségébe tartozó Pannonplast Polifin Kft. és a Miskolc Holding Zrt. közös projekttársaságot alapít 100 millió forint jegyzett tőkével. A tervezett konstrukcióban a PannErgy Nyrt. a VGK Hönnun szakmai partnerével együtt elsősorban távhő-energia termelésére alkalmas geotermikus erőművet szeretne építeni, amelynek kapacitását a kitermelhető  hőmennyiség határozza meg - mondta Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnöke. Miskolcnak fontos, hogy a földben rejlő energiát hasznosítsa, a geotermikus energia kihasználásának elsődleges célja, hogy az olcsó, természeti környezetben megtalálható energia a lakosság életkörülményeit javítsa - jegyezte meg Káli Sándor, Miskolc polgármestere. A PannErgy Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölte, hogy - Miskolc  önkormányzata mellett - Csongrád, Eger, Gödöllő, Kaposvár, Körmend és Záhony önkormányzatával is sikerült megállapodást kötnie a geotermikus energia hasznosításáról, illetve közös projektcég alapításáról. A közlemény hangsúlyozza, hogy a PannErgy folytatja tárgyalásait az önkormányzatokkal, hogy minél több közös projekt létesüljön geotermikus forrásokból hő- illetve  elektromos energia termelésre. greenfo

Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

 

Az energiamegtakarítás áll az idei Construma középpontjában

 
A klímabarát építészet és az energiamegtakarítás áll a jövő szerdán nyíló 27. Construma szakkiállítás középpontjában - mondta Szebeni Márton, a kiállítás igazgatója a rendezvényt bemutató előzetes sajtótájékoztatón csütörtökön.

Az egymáshoz kapcsolódó cégek egy területen jelennek meg, így közös csarnokban kapnak helyet az épületgépészek, illetve a készház építők is. Az idei Construmán immár 11. alkalommal lesz jelen a Decorstone díszítőkő kiállítás és első alkalommal kapott helyet a Frontál nyílászáró-kapu-árnyékolástechnikai-üvegipari szakkiállítás. A bemutatót konferenciák kísérik, egyebek mellett az energiahatékonyságról és bemutatkozik a Galgafarm nevű ökofalu is.

A sajtótájékoztató keretében adták át a kiállítás idei újdonság díjait. Elismerésben részesült a Grand-Ács Kft. dupla boronafalas, jó hőszigetelésű falszerkezete. Ennek lényege, hogy a belőle épült ház kívül-belül fából készül, a két fa-réteg közé pedig újságpapír hőszigetelés kerül. A Kunság Fenster íves tolóajtója a speciális vasalatért, üvegért kapott díjat. Újdonság díjjal ismerték el a Wieland-Werke AG réztakarékos csőrendszerét, valamint a Wienerberger Téglaipari Zrt. csiszolt falazó elemét is.

metro

Zöld Forrás: 200 millió civil szervezeteknek

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „Zöld Forrás” Programjában 200 millió forint keretösszegű pályázatot hirdet a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött szervezetek részére, a 2003-2008. közötti Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megvalósítására.

A pályázati program célja, hogy a zöld civil szervezetek nagyobb arányban vehessenek részt környezetvédelmi programokban. Pályázni környezettudatosság-növelési, éghajlatváltozási, környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági valamint városi környezetminőség, biológiai sokféleség védelme és tájvédelem, vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat, vizeink védelme és fenntartható használata, hulladékgazdálkodási és környezetbiztonság feladatokra lehet. Egy szervezet legfeljebb három pályázatot nyújthat be. Egy pályázattal csak egy célra, maximum 4 millió forintot lehet igényelni – a szervezet előző évi ráfordításainak függvényében. Önrész nem szükséges. A pályázatok benyújtási határideje: 2008. május 31. A pályázatokról a benyújtási határidőtől számított 3 hónapon belül a miniszter írásban dönt, amelyről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vagy az általa megbízott szervezet értesíti a pályázókat. A pályázatban megjelölt cél megvalósításának végső határideje 2009. augusztus 31. A teljes pályázati kiírás, az útmutató és az adatlap letölthető a KvVM honlapjáról, illetve beszerezhető kedden és szerdán 9.00-15.00 óráig, csütörtökön 9.00-17.00 óráig, illetve pénteken 9.00-14.00 óráig a Minisztérium Zöld-Pont Szolgálatától (1011 Budapest, Fő u. 44-50. Tel: 457-3354, 06-80-40-11-11, info@mail.kvvm.hu ).

Forrás: greenfo.hu

Mobil kutyapiszok-gyűjtő a belvárosi kutyásoknak

Az ÖKO-Pack Kht. Hulladékból Termék vándorkiállítása március 17 - április 4 között  Veszprémben, a Pannon Egyetem B épületének aulájában népszerűsíti a szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást.

A magyar lakosság évente mintegy 50.000 tonna csomagolási hulladékot gyűjt anyaga szerint különválogatva. Kevesen tudják azonban, hogy a szelektív hulladékgyűjtés segítségével értékes energiát, erőforrásokat és nyersanyagokat takaríthatunk meg, a hulladék feldolgozásával keletkező másodnyersanyagokat pedig ismét termékek gyártáshoz használhatjuk fel. Ezt a folyamatot, az anyagok körforgását hivatott bemutatni a Hulladékból Termék kiállítás, amely 80 hazai hulladékfeldolgozó és hasznosító vállalat által kizárólag hulladékokból előállított termékeket mutat be. A Hulladékból Termék kiállítás 2008. március 17. és április 4. között a Pannon Egyetem B épületének aulájában látható.

A kiállítással a szervezők, az ÖKO-Pack Kht., az ÖKO-Pannon Kht., a MTESZ Veszprém Megyei Szervezete, a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., a Környezetvédelmi Szolgáltatók Országos Szövetsége, valamint a Pannon Egyetem célja, hogy népszerűsítsék a városban működő szelektív hulladékgyűjtést, valamint az általa lehetővé váló újrahasznosítást, illetve megismertessék annak folyamatát a város diákjai körében. A kiállítás hétfőtől vasárnapig 09:00 és 20:00 óra között, ingyenesen tekinthető meg, első két napján az ÖKO-Pannon Kht. hasznosítást bemutató, interaktív oktatóeszközeit is kipróbálhatják az érdeklődők.

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt a megnyitóra és az utána tartandó Hulladékgazdálkodási Konferenciára:

Helyszín
Pannon Egyetem, B épület, Aula 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.

Időpont 2007. március 17. hétfő, 11:00 óra

Nyitva tartás
Március 17-én 11:00-20:00 óráig,
Március 18. és április 4. között hétfőtől péntekig 9:00-20:00 óráig.
 
A kiállítás már megjelenésében is tükrözi az újrahasznosított anyagok egyik felhasználási lehetőségét, ugyanis a kiállítás installációja maga is kartonpapírból készült (falak, asztalok, fotelek) a Terbe Design jóvoltából. De a többi hulladéktípus újrahasznosítási lehetőségeit is bemutatja a kiállítás. Megtudhatjuk például, hogy a londoni metró szellőzőventillátorának alkatrészei alumínium italos dobozok felhasználásával készültek Magyarországon, a szelektíven gyűjtött PET palackból akár pulóver is előállítható, és hogy az üveg végtelenszer újrahasznosítható.

A Hulladékból Termék kiállítás első bemutatójára 2006. márciusában Budapesten került sor a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fővédnökségével. Az itt tapasztalt rendkívüli érdeklődésre való tekintettel az elmúlt két évben 20 hazai nagyvárosban mintegy 70.000 érdeklődő láthatta és tapasztalhatta meg azt, hogyan válnak újra hasznos tárgyakká a mindennapokban elhasznált és kidobott hulladékaink.

A Hulladékból Termék kiállítás elsősorban a lakosság – ezen belül is kiemelten a diákok - tájékoztatását szolgálja. Az első kiállítás óta több tízezren (gyermek, fiatal, pedagógus, vállalkozó) látták és ismerték meg a legkülönbözőbb anyagfajták újrahasznosításának szükségességét, az ebben rejlő lehetőségeket. Ezt a szemléletformáló munkát segíti az iskolák számára készített ingyenes oktató DVD, mely folyamatosan vetítésre is kerül a kiállításon. Ez az oktató DVD idén nyáron Berlinben nemzetközi elismerést is kapott, mert elnyerte a Comenius-EduMedia kitüntetést, ami a multimédiás oktatási termékek egyik legfontosabb elismerésévé vált. Az ÖKO-pack Kht. pedig szemléletformáló tevékenységét a Magyar PR Szövetség a vállalati társadalmi felelősségvállalást bemutató pályázatán került a nyertesek közé.

További információ:
Hankó Gergely
ÖKO-Pack Kht.
06-70/249-6113
gergely@okopack.hu

HÁTTÉR

A Hulladékból Termék kiállítás célja, hogy bemutassa az egyes, szelektíven gyűjtött anyagtípusok újrahasznosítási lehetőségeit. A kiállítási installáció maga is kartonpapírból készült (falak, asztalok, fotelek) a Terbe Design jóvoltából. Ez azért is figyelemre méltó, mert közismert, hogy a papír a legnagyobb mennyiségben újrahasznosításra kerülő hulladék, ismételt feldolgozása során például karton- és hullámpapír készül, amely a csomagolóipar számára nélkülözhetetlen termék. Ebből készül például az italos kartondoboz, amelynek újrahasznosítása folyamatosan fejlődik, szelektív gyűjtése pedig egyre több helyen megoldott hazánkban.

A műanyag hulladékok hasznosításával készült termékek alkotják a kiállítás legszínesebb és legváltozatosabb részét, mert ezekből készül a legtöbbféle újrahasznosított termék és a legtöbb hasznosító cég is ebben az iparágban működik Magyarországon. A kiállítás egyik különlegessége, hogy bemutatkozik több olyan kínai műanyag-újrahasznosító cég is, amely a szinte egész Európából begyűjtött - egyszer használatos – műanyagpalack-hulladék feldolgozását és újrahasznosítását végzi.

Napjainkban újra kezd „divatba jönni” a komposztálás - mely egyre komolyabb szerepet kap -, hiszen az uniós és hazai jogszabályok is előírják, hogy a települési szilárd hulladékokban jelentősen csökkenteni kell arányukat. Ezért a hulladékgazdálkodásban fontos szerepet betöltő házi és ipari komposztálás is, már mint termékgyártás jelenik meg a kiállításon.

Az alumínium italos dobozok hasznosítása is bemutatkozik, melynek egyik érdekessége a londoni metró szellőzőventillátorának alkatrészei. Ezek például egy hazai város alumíniumhasznosító üzemében készülnek, az általunk elfogyasztott üdítők és sörök hulladékba került dobozaiból. Ez is bizonyítja, hogy az anyag nem vész el (a hulladékok között) csak átalakul.

A lakossági szelektív hulladékgyűjtés terjedésével az anyagában hasznosítható hulladékok mellett egyre nagyobb arányban jelennek meg az energetikai célra hasznosítható vegyes hulladékok. A gumiabroncsok, csontlisztek, fáradt olajok energetikai hasznosítása mellett ezért is szerepel a kiállításon a vegyes műanyag hulladékok cementipari hasznosítása, ahol a visszanyert energia tekinthető az így hasznosuló hulladék végtermékének.

A hulladék gumiabroncsok hasznosítása az energianyerés mellett egyre több helyen eredményezi játszóterek, futópályák vagy éppen hangfogó falak burkolatát. A gumihulladék darálékából préseléssel előállított járólapok is a kiállítás tárlatát színesítik, a gyerekek nem kis örömére.

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, a finanszírozás jogszabályi háttérének megteremtését követően igen gyorsan fejlődő új iparágként jelent meg. Ma még elsősorban alapanyagot gyártanak ezekből a hulladékokból, de például az elektromos és elektronikai berendezések műanyag burkolatának újrafeldolgozása révén már késztermékek is készülnek, amelyek szintén láthatóak a kiállításon.

Forrás: Öko-pack

Összesen 60 000 facsemetét ültetnek a Pilisi Parkerdő szakemberei a tavaly leégett újpalotai erdőterületre. Az erdő várhatóan három év alatt nő ismét akkorára, hogy teljesen árnyalja a talajt.

 
50 000 akác és 10 000 szürke nyár csemetét ültet a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete tavaly júliusban leégett újpalotai erdőbe. Az összesen 60 hektárt érintő tűz a tűzoltóság szerint az elmúlt évtized legnagyobb szabadtéri tűzesete volt Budapesten. A legsúlyosabban a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő 50 éves fenyves károsodott, ezen a területen kell újra ültetni az erdőt.

A megégett faanyag letermelése és elszállítása már 2007 őszén, közvetlenül a tűzeset után megkezdődött. Ezt követte tavasszal a tuskók kiemelése és a szántás. A nagy hőhatás következtében teljesen megsemmisült a homokos talajt borító humuszréteg, ezért volt szükség a talaj szerkezetét és vízháztartását javító mélyszántásra.

Az ültetés várhatóan öt napot vesz igénybe. A gyorsan növő akác és szürke nyár fajok csemetéi várhatóan három év alatt nőnek akkorára, hogy teljesen árnyalják a talajt. Addig minden évben 5-6 alkalommal ápolni, kapálni kell a területet. Az új, lombos fákból álló erdő tűzvédelmi szempontból is biztonságosabb lesz, mint a tavaly leégett fenyves.

Az ültetés befejezése után az oltás és az erdőtelepítés során megrongálódott sétautat az erdészet helyreállítja. Forrás: Pilisi Parkerdő

Az italoskarton csomagolásból nem létezik újratölthető változat, betétdíjat sem vezettek be rá sehol a világon - a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése jelenthet megoldást e csomagolási hulladékok problémájára is, mutat rá egyúj kutatás.

Mindamellett, hogy sehol a világon nem létezik újratölthető változata az italoskarton csomagolásnak mégis 2 százalékát újra kellene tölteni a dobozoknak, hogy ne kelljen újrahasználati termékdíjtételt fizetnie a töltőknek. A kötelező betétdíjas rendszer bevezetése költséghatékonysági és környezetvédelmi szempontból sem jelentene jó megoldást a hulladékká vált italoskarton dobozok hasznosítására – derül ki egy a Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézet által elkészített tanulmányból.

A három legnagyobb magyarországi italoskarton-forgalmazó vállalat által létrehozott Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) megbízásából készült elemzés kimutatja: az üzletekben lévő visszaváltó helyek gyakran tárolási, higiéniai és munkaerő-gondokkal küszködnek.

Magyarországon a jogalkotók és a környezetvédő civil szervezetek időről-időre felvetik a kötelező betétdíjas szabályozás bevezetésének lehetőségét, ám a most elkészült tanulmány is arra világít rá, hogy ehelyett a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése jelenthet megoldást a csomagolási hulladékok problémájára – közölte Baka Éva.

Az EU tagállamaiban az elmúlt tíz évben 12-ről 30 százalékra emelkedett a hulladékká vált italoskartonok anyagában történő hasznosítási aránya. Magyarországon az italoskarton szelektív gyűjtése csak az elmúlt néhány évben kezdődött meg, tavaly országosan összesen 910 tonna italos kartondoboz került a szelektív gyűjtőedényekbe, amely 8 százalékos visszagyűjtésnek felel meg.

Az EU néhány tagállamában például 100 italoskartonból az alábbi mennyiségeket gyűjtik vissza és hasznosítják újra:

• Németországban  100 dobozból 65 darabot
• Csehországban    100 dobozból 18 darabot
• Magyarországon   100 dobozból  8 darabot

A jelenlegi kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a csomagolások egy speciális fajtája az italoskarton dobozok, - amelyekbe főként tejet és gyümölcslevet töltenek- ezen csomagolás által okozott környezeti hatások jelentősen csökkentek a szelektív gyűjtés elterjedésének és újrahasznosítás javulásának köszönhetően.

A kötelező betétdíjas rendszer bevezetése igen költséges lenne, és ahhoz, hogy ez jól működjön egy igen összetett és minden területre kiterjedően kellene bevezetni. Egy 2006-ban végzett vizsgálat azt mutatta, hogy egy kötelező betétdíjas rendszer bevezetése az üveg, a PET, az alumínium és a kartoncsomagolásokra 12-20,7 millió euróba (3,2 – 5,3milliárd Ft) kerülne, 93 százalékos átlagos visszaváltási arányt feltételezve.

Az italoskarton integrálása a betétdíjas rendszerbe amiatt is különösen problémás, hogy visszagyűjtése nem oldható meg automaták segítségével. Ugyanis a jóval olcsóbb és egyszerűbb gyűjtést lehetővé tevő visszaváltó automaták az italos kartondobozokat nem tudják megfelelően kezelni, azok alakja és a benne maradt folyadékok miatt.

Az IKSZ célja, hogy 2012-re a visszagyűjtött és hasznosított italos kartondobozok aránya idehaza is elérje a 20 százalékot, s ebben a szemléletformáló, oktató és kommunikációs programok segítik az IKSZ működését.

További információ:
Baka Éva , Ügyvezető igazgató
Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés
Email: eva.baka@iksznet.hu  
Mobil: +36 20 9341823;
Tel/Fax: +36 (1) 215-9944Forrás: Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés közleménye

Erre a kérdésre mindenki ismeri a választ: az autó kényelmesebb és csak azzal kell megosztani, akivel szeretném . A mondat másik fele azonban hiányzik: az autózás lassú, környezetszennyező és drága! A lassulás 40 százalékos, a környezeti terhelés 60 százalékát okozza, negatív (externális) költsége Budapesten több, mint 500 milliárd forint évente. Az autózás lassú Az ezredforduló környékén Budapesten az autós közlekedés 5 év alatt drasztikusan lelassult. A lassulás mértéke óriási; ez a kocsiban ülőnek plusz üzemanyag költséget jelent. Az autók számának növekedése és az egyéni közlekedés lassulása ahhoz vezetett, hogy jelenleg a városban az autók átlagsebessége a Nagykörúton belül 13 km/h (az egész városra vetítve ez az érték 22,3 km/h), ezzel szemben a közösségi közlekedés keringési átlagsebessége 21km/h, de a Nagykörúton belül is meghaladja a 15 km/h-t csúcsidőben.      Az autózás környezetszennyező  A BKV Zrt. által üzemeltetett 10 közlekedési ág közül csak egy károsítja a Budapestiek levegőjét, ez pedig a busz. Jelenleg Társaságunk az utasok 41,3 százalékát busszal, 26,4 százalékét villamossal, 22 százalékát metróval juttatja el úti céljához, a maradék 10,3 százalék oszlik meg a többi közlekedési ág között. Ha a közlekedési ágak közötti megoszlást tovább módosítjuk úgy, hogy a változtatástól azt várjuk, hogy a kötöttpályás közlekedés előnyben részesüljön, akkor a környezetre is kevesebb terhelés jut. A BKV azonban jelenleg is csak a töredékét okozza a budapesti közlekedésből eredő levegő szennyezettségnek. Az autózás drága, sok helyet foglal és nem energia-hatékony Az autózás drága annak, aki a gépkocsit üzemelteti, ezt mindenki tudja (járműárak, adók, biztosítások, üzemanyagköltség). Azt azonban nem is gondolnánk, hogy a budapesti közlekedés ténylegesen megfizetett externális költsége 532 milliárd forint.   BKV Zrt.

A klímamegbolondulás megállításához családtervezés kell!

Klímaváltozásról már évtizedek óta beszélnek a kutatók, de igazán csak most kezdjük érezni hatását. Itt van a nyakunkon, akár elfogadjuk, akár nem. Gyökeresen változtatnunk kell a szokásainkon. Nem azért, mintha a Földet kellene megmenteni, hiszen pármillió év alatt kiheveri civilizációnk kártételeit. (Pár millió év a földtörténetben egy szempillantás csupán. Már öt nagy kihalási hullám volt, legutóbb 65 millió éve. Utána mindig újra felvirágzott az élővilág.) "Csupán" az emberiség sorsa a tét: mennyire marad a Föld bolygó lakható az ember számára.

S hogy jön ide a családtervezés? A csak szűk szakmájukhoz értők a klímaváltozást nem szokták összefüggésbe hozni a túlnépesedéssel, pedig a klímára tett hatás jelentősen függ a népsűrűségtől.

Például hiába ötszöröse (5,7 t/év) a magyar fejenkénti CO2 kibocsátás (piros oszlopok) az indiainak (1,1) és kétszerese a kínainak (2,9), Magyarország kevésbé terheli a klímát (237 tonna CO2 kibocsátás globális km2-enként), mint India (272 t/glob.km2) vagy Kína (360 t/glob.km2), ha területre, pontosabban eltartóképességre vetítjük (kék oszlopok).

Márpedig az ökológiai rendszerre nem hatnak olyan érvek, hogy kétszer annyi embernek kétszer annyi kibocsátásra van joga - csak az számít, hogy egy adott területre, eltartóképességre, CO2 elnyelő képességre vetítve mennyi kibocsátás történik.

A mellékelt oszlopdiagramból jól látszik, hogy- Japán és Európa (benne Magyarország) mennyire túlnépesedett (már századok óta),- a ritkán lakott országok (a bal szél felé) kevésbé rongálják a klímát,- a túlnépesedett országokon csak a családtervezés segíthet,- a családtervezés az USÁ-ban a legfontosabb, mert a legnagyobb fejenkénti kibocsátás mellett ráadásul gyorsan növekszik a népessége is.

Noha a klíma témában általában csak (az iparosodottsághoz, közlekedéshez stb. köthető) CO2-ről beszélnek, hasonló nagyságrendben hat a hússzor erősebb üvegház hatású metán (amely főleg az állattenyésztés, a rizsföldek és a műtrágya kapcsán kerül a légkörbe, azaz még inkább a népességszámmal, az élelmezéssel függ össze).

Ezért a klímapolitika szempontjából is kiemelten fontos a reprodukciós egészség, a nők jogai, a lányok iskoláztatása, a családtervezés.

A túlnépesedés fékezésében nem feltétlen kell a kínai egyke-politikára gondolni. Tajvanon is kínaiak élnek, nincs egyke-politika, mégis Tajvan népességnövekedési rátája (0,3%) csak fele Kínáénak (0,61%), s ott száz nőnek csak 112 gyereke születik, míg Kínában 175.

A Millenniumi Fejlesztési Célok közül az ötödikbe tartozik az évi százmilliónyi, a párok szándéka ellenére létrejövő foganás megelőzése a családtervezési lehetőségek elérhetővé tételével mindenki számára. A termékeny korú, 15-49 éves nők száma ma 1,7 milliárd (kétszer annyi, mint 1970-ben volt), és több mint 700 milliónak közülük állandóan rettegnie kell attól, hogy teherbe esik, mert nincs joga, tudása, eszköze, pénze védekezni.

A klímának mindegy: ha rá hagyjuk, igen durva módon, vízhiánnyal és éhínséggel, aszállyal és árvízzel, gyom- és rovar inváziókkal, járványokkal és hőséggel, viharokkal és tengerárral ... elvégzi az emberi népesség töredékére csökkentését (az állati és növényi fajgazdagsággal együtt).

Jelenleg világszerte a jómódúak kiváltsága a családtervezés. A politikának, a cégvilágnak, a mozgalmaknak, minden embernek közös érdeke, hogy ez gyorsan megváltozzon.

Szerző: Simonyi Gyula

Bocs Alapítvány

Az evolúció a túlszaporodó, mindent letaroló, majd tömegesen elpusztuló sáskák felől a nemzőképességükkel felelősen bánni tudó emberek felé mutat.

bocs.hu

 

Földünk, környezetünk természeténél fogva tele van különböző elektromágneses mezőkkel. Bár manapság ezek nagy részét mi, emberek termeljük, sokunk számára jóformán ismeretlen kockázati hatásuk.

 

Egy friss felmérés tanulsága szerint az Európai Unió polgárainak kétharmada elégedetlen a minket körülvevő elektromágneses mezők (EMF) forrására és annak ránk gyakorolt hatásaira vonatkozó ismereteivel. Az Európai Bizottság ezért most leporolta az 1999-ben megfogalmazott, EMF-re vonatkozó ajánlását, s megnézte azt is, vajon mit gondolnak az Unió polgárai. Mint más esetekben, az ajánlást (1999/519/EC) minden tagország alapinformációként kapta kézhez, cselekedniük már a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve kell.

Kétségtelen, hogy minden Uniós polgár - és természetesen Földünk összes lakosa - több-kevesebb mértékben kitett az elektromágneses sugárzás közvetlen és közvetett veszélyének. Magát a veszélyfaktort illetően az ajánlás újabb, tudományos kutatásokkal bővített, 2001-es verziója az egészségre és környezetre határozottan ártalmas elektromágneses kisugárzásoktól (ilyen például a magasfeszültségű távvezetékek közvetlen környezete) megkülönböztette a kevésbé ártalmas kisugárzásokat, s különválasztotta az ezekért felelős - legfőképpen a háztartásokban előforduló - eszközöket is. Egyben kötelezte a helyi hatóságokat, hogy ismertessék a lakossággal a környezetükben fellelhető kockázati tényezőket és azok mértékét.

Mindennek hatását vizsgálta az Európai Bizottság 2006-ban, személyes interjúk segítségével végzett átfogó felmérésével, amelynek során mintegy 30.000 polgárt kerestek fel otthonaikban. A felmérés eredménye a megkérdezettek körében viszonylagosan eltérő ismereteket és tanácstalanságot mutatott ki az elektromágneses mezők forrását és veszélyszintjét illetően.

Az Eurobarometer vizsgálatának megkérdezettjei nem igazán tartották jelentős veszélyforrásnak az EMF kisugárzásait (csak a megkérdezettek 13%-a érzi úgy, hogy ezzel a problémával komolyan kellene számolnia), a legerősebbnek pedig a magas feszültségű távvezetékektől való félelem bizonyult. A mobiltelefon vagy a számítógép használata csekélyebb aggodalmat kelt, mint például a vegyszerek, a nem megfelelő élelmiszer-, levegő- vagy vízminőség, a szemét, a zaj.

A tudás- és az aggodalomszint leginkább a megkérdezettek iskolázottságától függ, a magasabb végzettségűek fogékonyabbak a problémára, valósabban mérik fel a veszélyforrások körét, inkább érzik a személyes, emberi felelősséget. Legtöbben a mobiltelefonokat, a mobil átjátszó állomásokat, a felső vezetékeket és a számítógépeket tartják a legnagyobb EMF-kibocsátóknak.

Magyarországon - a felmérés szerint - igen kevesen (31%) gondolják, hogy az elektromágneses mezőknek egészségkárosító hatása lehet, míg az Unió átlaga 48%. Érdekes ugyanakkor, hogy a három, „alattunk végzett" ország a környezettudatosságában fejlett Dánia, Finnország és Svédország, bár ezeken a helyeken amúgy is igen magasak az egészségkárosító hatásokat szűrő állami normák, de a lakosok itt érzik magukat leginkább tájékozottnak és érdekeltnek is.

A felmérésből az is kiderült, hogy hazánk lakossága a legkevésbé érzékeny az EMF-ről szóló információkra: mintha ez a jelenség nem érintene bennünket. Általános problémaként mi, magyarok azt említjük, hogy a jelenség megértése, feldolgozása túl összetett számunkra. Ezért inkább nem is foglalkozunk vele.

Ugyanakkor meglepően magas azoknak az aránya Magyarországon, akik úgy érzik, hogy valaki helyettük is gondoskodik az EMF kockázatainak szűréséről. A magyar megkérdezettek mindösszesen 1%-a gondolja, hogy egyénileg kell az EMF kockázatainak csökkentéséről gondoskodnia - leginkább tehát az államtól, illetve az érdekelt cégektől várjuk, reméljük a segítséget, rájuk bízzuk a dolgot.

A felmérés kimutatta azt is, hogy az elektromágneses mezők hatásaival gyakorlatilag nincs tisztában az a közel 400 millió európai fogyasztó (az Eurobarometer az EU 27 országában, illetve Horvátországban készítette reprezentatív felmérését), akik a fejlett világ jelentős hányadát képviselik, és mindennapjaik részévé váltak a terület legfontosabb veszélyforrásai: a mobiltelefonok, számítógépek, televíziók és egyes háztartási gépek.

A megkérdezettek nagy része ezt hiányosságként éli meg, leginkább a nem megfelelő információkat tartja érte felelősnek. A felmérés jól rávilágít az egyéni felelősségérzetre is, amiben - ha úgy tetszik, nem is meglepő módon - a skandináv államok és Finnország állnak az élen, a sor végén pedig, sajnálattal, hazánk kullog.

Hogyan védekezhetsz az elektromágneses mezők káros hatása ellen? Néhány tipp:

• Minden, elektromos hálózatba kapcsolt berendezés potenciális EMF hordozó. Amikor nem használjuk, húzzuk ki elektromos berendezéseinket a hálózatból!
• Mobiltelefonhoz használjunk kihangosítót vagy fülhallgatót!
• Minden vezeték nélküli elektromos berendezés (vezeték nélküli telefon, wifi stb.) potenciális EMF forrás, próbáljuk mellőzni használatukat.
• A lakásban a legtöbb elektromos berendezés közvetlen közelében erős az elektromágneses sugárzás. Próbáljuk úgy elrendezni környezetünket, hogy általában egyméteres környezetünkön kívül legyen a működő mosógép, a hűtőszekrény és a mikrohullámú sütő.
• Próbáljuk minimálisra csökkenteni a hajszárító, a villanyborotva használatát! (Normál használat mellett természetesen elenyésző a kockázat.)
• Számos elektromos berendezés „stand-by" üzemmódban (amikor csak a kis piros fény világít) majdnem annyi sugárzást bocsát ki, mint működéskor. Használaton kívül ajánlatos teljesen kikapcsolni a készülékeket.
• A nagyobb elektromos fogyasztókat, áramelosztókat árnyékoljuk fémfóliával! Használjunk fémborításos áramelosztót, hosszabbítót!
• Ne tartózkodjunk sokat konnektorok, elektromos elosztók közelében!
• Számítógép monitorunkat lehetőség szerint földeljük; ez levezeti a sugárzás jó részét. Magát a gépet pedig - a hűtést természetesen figyelembe véve - lehetőség szerint burkoljuk.
• Tartsuk távol magunkat a nagy feszültségű elektromos vezetékektől, trafóházaktól, elosztóhelyektől!

tudatosvasarlo

 

 

A Kyotói Egyezmény szellemében Európa szén-dioxid kibocsátásának csökkentése érdekében szeptemberben indul az Európai Energiabajnokság. A résztvevő vállalatok az energiafogyasztás csökkentésében mérik össze tudásukat: a cél az, hogy egy éven át minél több megtakarítást érjenek el kizárólag az ott dolgozók hozzáállásának megváltoztatásával, új eljárások és szokások bevezetésével. A verseny 18 európai országban egy éven át tart majd. Magyarországról három önkormányzat, és öt vállalat jelentkezett a megmérettetésre. A verseny végén az európai és nemzeti szinten legjobban teljesítő cégek a brüsszeli díjkiosztó gálán vehetik át jutalmukat. A projekt magyarországi koordinációját a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület látja el.

civilradio

A kiállítást - amelynek oktatófilmje idén elnyerte a Comenius EduMedia kitüntetést a multimédiás oktatási anyagok nemzetközi versenyében - az ÖKO-Pack Csomagolási Hulladék Hasznosítást Koordináló Kht. és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége közösen rendezi.

A kiállítás anyagának első bemutatójára 2006. márciusában Budapesten került sor és az itt tapasztalt rendkívüli érdeklődésre való tekintettel máris elindult vidéki körútjára, amely során Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Cegléd, Hajúböszörmény, Balmazújváros, Kőszeg, Békéscsaba, Tata, Oroszlány, Szentes, Vác és Komló érdeklődő diákjai, lakosai ismerhették meg a szelektíven gyűjtött hulladékból készült és kiállított termékeket.

A kiállításon több mint 70 hazai, újrahasznosított terméket előállító cég termékeit mutatják be és a legjelentősebb magyarországi hulladék-feldolgozók és -hasznosítók is képviseltetik magukat.

A kiállítás már megjelenésében is tükrözi az újrahasznosított anyagok egyik újszerű felhasználási lehetőségét, ugyanis látványként sem lesz érdektelen, hogy a kiállítás installációja maga is kartonpapírból készül (falak, asztalok, székek).Ez azért is figyelemre méltó, mert közismert, hogy a papír a legnagyobb mennyiségben újrahasznosításra kerülő hulladék, ismételt feldolgozása során például karton- és hullámpapír készül, amely a csomagolóipar számára nélkülözhetetlen termék.

A műanyag hulladékok újrafelhasználásával készült termékek alkotják a kiállítás legszínesebb és legváltozatosabb részét, mert ezekből készül a legtöbbféle újrahasznosított termék, és a legtöbb hasznosító cég is ebben az iparágban működik Magyarországon. A kiállítás egyik különlegessége, hogy bemutatkozik több olyan kínai műanyag-újrahasznosító cég is, amely a szinte egész Európából begyűjtött - egyszer használatos műanyagpalack-hulladék feldolgozását és újrahasznosítását végzi.

Az üveg-, alumínium- és a fahulladék ismételt felhasználásának módját és a hulladékmentes technológiával készült termékekkel teljesen azonos értékű produktumait is több cég mutatja be.

Az elkövetkező években kiemelt szerepet kap a növényi hulladékok újrahasznosítása, mert az uniós és hazai jogszabályok is előírják, hogy a települési szilárd hulladékokban jelentősen csökkenteni kell arányukat. Ezért a hulladékgazdálkodásban fontos szerepet betöltő házi és ipari komposztálás is, mint termékgyártás jelenik meg a kiállításon.

A lakossági szelektív hulladékgyűjtés terjedésével az anyagában hasznosítható hulladékok mellett egyre nagyobb arányban jelennek meg az energetikai célra hasznosítható vegyes hulladékok. A gumiabroncsok, csontlisztek, fáradt olajok energetikai hasznosítása mellett ezért is szerepel a kiállításon a vegyes műanyag hulladékok cementipari hasznosítása, ahol a visszanyert energia tekinthető az így hasznosuló hulladék végtermékének

A hulladékgumi hasznosítása az energianyerés mellett egyre több helyen eredményezi játszóterek, futópályák vagy éppen hangfogó falak burkolatát. A gumihulladék-darálékból készült járólapok is a kiállítás termékválasztékát bővítik.

Az elektronikai hulladékok hasznosítása a finanszírozás jogszabályi háttérének megteremtését követően igen gyorsan fejlődő új iparágként jelent meg. Ma még elsősorban alapanyagot gyártanak ezekből a hulladékokból, de pédául az elektromos és elektronikai berendezések műanyag burkolatának újrafeldolgozása révén már késztermékek is készülnek, amelyek szintén láthatóak lesznek a kiállításon.

Bár nem hagyományos és kézzelfogható termék, de jelentős hasznosítási eredmény az autópályák építésénél felhasznált acélipari hulladék, a kohósalak. Az M6 autópálya építésekor pl. jelentős mennyiségű kohósalak hulladék kerül majd felhasználásra, kiváltva ezzel a bányászati kitermelés primer anyagait.

A kiállítás a sok információ és érdekesség mellett - játéklehetőséget is kínál az odalátogató iskolások számára pl. újra-papírból papírhajtogatás (origami).

A Hulladékból termék kiállítás elsősorban a lakosság ezen belül is kiemelten a közép- és általános iskolások - tájékoztatását szolgálja. De nem titkolt cél az sem, hogy a kiállítás szervezői szeretnék eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a szelektíven gyűjtött hulladék végül összeöntve a hulladéklerakóba kerül. A szelektív hulladékgyűjtés folyamatos népszerűsítése mellett fontos bemutatni és ezt vállalják magukra a kiállítás életre hívói -, hogy a felelősen, tudatosan szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosítható, és hazánkban is sokféle hasznos termék állítható elő ezekből a másodnyersanyagokból.

Mindez azért is fontos, hogy a hazai ipar, a vállalkozók is lehetőséget lássanak a környezetbarát technológia üzleti alkalmazásában, ezáltal is hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez.

Ha ezeket a célokat sikerül elérni, akkor a kiállítás amelyet az ország több városában is bemutatnak az év során - hozzá tud járulni egy kultúráltabb és környezetkímélőbb hulladékgazdálkodás fejlődéséhez.

2007-Hulladékból Termék Vándorkiállítás programterv

2007. szeptember 18-28.: SALGÓTARJÁN - József Attila Művelődési Központ (Salgótarján, Fő tér 5.)

2007. október 1-7.: BUDAPEST - Országgyűlési Képviselők Háza (Budapest, Széchenyi rkp. 19.)

2007. december 5-12.: KECSKEMÉT - Erdei Ferenc Műv-i Kp. És Művészeti Iskola (6000, Deák F. tér 1.)

További állomásaink szervezés alatt

 

Szakmai információk: Hartay Mihály ügyvezető Mobil: 06-30-505-82-57

Rendezvénnyel kapcsolatos információk: Hankó Gergely PR és Marketing vezető Mobil: 06-70-249-61-13

E-mail: info@okopack.hu

hulladekboltermek.hu

Aki akarta, aki eléggé elszánt volt, eddig is megtehette, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékával elballagott a legközelebbi gyűjtőhelyre – ám nagyon sokan gondolják még mindig úgy, hogy nem fáradoznak ennyit.

Nos, Erzsébetvárosban megkönnyítették a döntést: az önkormányzat kezdeményezte a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. És az erzsébetvárosiak példaértékűen segítettek.
Aki még nem csatlakozott volna a programhoz: az alábbi napokon egészen biztosan megérkezik a szállítóautó – a lakosoknak pedig más dolga nincs is, mint a megfelelő gyűjtőedénybe helyezzék a hulladékot.

Hétfőn:

• papír,
  
• műanyag

Szerdán:

• papír
• műanyag
• fémdoboz

Pénteken:

• papír
• műanyag

Örök kifogásként szokott felmerülni, vajon a szelektíven válogatott hulladék valóban megfelelő helyre kerül-e. A válasz azonban több, mint megnyugtató. Az erzsébetvárosi önkormányzat által megbízott FKF Zrt. a házaknál kihelyezett 240 literes edényeket heti 8 alkalommal begyűjti. A csomagolási hulladékokat beszállítja a Feegroup-Invest Rt. által üzemeltetett válogatóműbe. A telephely vezetői azt vállalták, hogy a mintaprogram keretében begyűjtött hulladékfrakcióknak külön helyet biztosítanak a szennyezettség vizsgálat megállapítása céljából.
Az eddigi eredmények önmagukért beszélnek.
A papír tömege a legjelentősebb a három frakció közül, napi 47 edényre volt szükség (11,28 m³). Így a beszállított mennyiség olykor a fél tonnát is elérte.
A műanyaghulladék tömege jóval elmarad a papírfrakciókhoz képest (térfogatához képest kis súllyal rendelkezik). Egy átlagos begyűjtési napon 124 kg hulladék került válogatásra – napi 49 gyűjtőedényre volt szükség ehhez a mennyiséghez. A három frakció közül a legtöbbet a műanyagot gyűjtő edényekből tette ki a lakosság.
A fémdoboz hulladék begyűjtése heti egy alkalommal történt, ennek ellenére az edények telítettsége minimális volt a másik két frakcióhoz képest: egy átlagos begyűjtési napon mindössze 94 kg fémhulladék került a válogatóműbe. Ez azt is jelentette, hogy elegendő volt 27 gyűjtőedényt kihelyezni a házaknál.
A 60 ház szelektív gyűjtése a VII. kerület Önkormányzatának havonta egy millió forint nagyságrendű kiadást jelent.
Ám ez a kiadás eltörpül amellett, hogy mennyivel tisztább és élhetőbb lett Erzsébetváros. Köszönjük!
A gyűjtés környezeti haszna:
A megmentett fák száma – 270 db
Az energia-megtakarítás – 542 000 MJ



Az adatok részletesen:

	Begyűjtött papír (kg)	Begyűjtött műanyag (kg)	Begyűjtött fém (kg)
november	4240	1 260	410
december	4890	1 360	340
január	5200	1 630	420
február	5490	1 630	360
március	6630	2 200	550
április	5240	1600	420
május	7220	1950	480
június	6640	1920	430
július	6590	2150	500
augusztus	6070	1830	640
Összesen	58210	17530	4550

Javíthatatlan mosógépek - A mi érdekünkben?

Jelenleg nincs jogszabály a tartó fogyasztási cikkek kötelezõ alkatrész-ellátásáról - hívja fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (Feosz).

A szervezet több más fogyasztóvédelmi társadalmi szervezettel együtt már többször jelezte a jogalkotónak - így például a 2007 júliusában hatályba lépett, az üzletek mûködési rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló kormányrendelet elõkészítése során is -, hogy a tartós fogyasztási cikkek kötelezõ alkatrész-ellátásáról nem rendelkezik jogszabály.

A fogyasztók többsége tartós fogyasztási cikket, például egy nagyértékû mûszaki berendezést, mondjuk mosógépet, nem két-három évre vesz. Ha az adott masina bedöglik a jótállási, szavatossági idõ letelte után, s a szerelõk alkatrészhiányra hivatkozva nem vállalják a javítást, a fogyasztó gyakorlatilag kénytelen új készüléket vásárolni.

A tárca álláspontja meglehetõsen érdekes, illetékesei szerint a mi érdekünkben nincs is szükség ilyen kötelezettség elõírására. Feosz közleménye alapján a minisztérium arra hivatkozik, hogy a kötelezõ alkatrész-ellátás elõírása nagymértékben sértené a vállalkozás szabadságát, emellett bármilyen kormányzati szintû elõírás olyan mértékû beavatkozást
jelentene, amely adott esetben többletköltséget eredményezne a vállalkozások számára - következésképp drágulnának a termékek. Másfelõl a tartós fogyasztási cikkek piacán kialakult erõs verseny miatt gyakori, hogy a fogyasztónak inkább megéri új készüléket vásárolni.

Végsõ soron tehát a fogyasztókat védik azzal a magatartással, hogy nem írnak elõ kötelezõ alkatrész-ellátást, és adott esetben háromévente lecserélheti a fogyasztó a tartós fogyasztási cikket. Ezek után viszont értelmezhetetlen a "tartós" megnevezés. Sajnos, az átlag fogyasztó nincs abban a helyzetben, hogy háromévente lecserélje mûszaki cikkeit, a környezetvédelemrõl már nem is beszélve, hiszen arra akarják rávenni a
fogyasztókat, hogy a készülék megjavíttatása helyett, dobják ki a régit és vegyenek újat - fogalmaz a Feosz-közlemény.

Az ökotermék a biotermék hivatalos, az EU és a magyar jogszabályokkal összhangban lévő elnevezése. Ennek alapján hivatalosan az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás keretei között előállított élelmiszer nevezhető ökoterméknek, de a biogazdálkodás, organikus gazdálkodás, ökogazdálkodás hasonló értelemmel bír. A hangsúly tehát nem a végtermék ellenőrzésén, hanem a termesztés, előállítás körülményein van. Utólag, laboratóriumi vizsgálatok alapján nem lehet semmit sem ökotermékké minősíteni.

Ennek az az oka, hogy az ökogazdálkodás szemléletének középpontjában a természet megóvása áll; a talaj termékenységének fenntartása, az ökológiai sokszínűség megőrzése. Ne feledjük, az egyik leginkább környezetszennyező iparág a mezőgazdaság. Sok mesterséges anyagot használ, mely az élő világ minden szintjén közvetlenül is hat: élő és talajvizeinkre, talajainkra, a levegőre, az állatokra, növényekre és emberekre egyaránt. Nagy szükség van a szelíd módszerek megismerésére és elterjesztésére.

Mi történne, ha a szermaradványok vizsgálata alapján minősítenénk? Túl azon, hogy ez igen költséges módszer, sokszor nem is tudnánk, mit keressünk: a használt anyagok bomlástermékei pontosan nem ismertek, s mások lehetnek a különböző növényekben, ezek az anyagok vagy bomlástermékekeik, vivőanyagaik, stb. kölcsönhatásba léphetnek egymással. Számos új probléma vetődne fel, jóval egyszerűbb azt megoldani, hogy ezek az anyagok be se kerüljenek élelmiszereinkbe. Laboratóriumi vizsgálatokra csak vitás esetekben, gyanú esetén, ill. szúrópróbaszerűen kerül sor.

Az ország több nagyvárosában is van már Ökopiac, ahol ellenőrzött termelőktől beszerezhetőek a friss biozöldségek, gyümölcsök. Részletekről a Biokultúra Egyesületben adnak felvilágosítást. Budapesten a Marczibányi téren minden szombaton délelőtt várják az érdeklődőket. (okogazdabolt.hu)

Az energia használata mindennapjaink része. Elképzelni sem tudjuk az életünket nélküle, hiszen az energia biztosítja számunkra a meleget, működteti gépeinket, és világosságot ad. Az energia előállítása, szállítása, és használata környezetterhelő tevékenység, ezért fontos, hogy mindannyian tudatosan használjuk. A tudatos fogyasztással ugyanis hozzájárulhatunk a fenntartható fejlődéshez, amely biztosítja a felnövekvő generációk számára is azokat a (környezeti és erőforrásbeli) javakat, amelyeket ma mi élvezünk. Az energia előállítása: Az energiát, amely a jóléti társadalmak alapszükséglete, jelenleg kétféle forrásból állítjuk elő: megújuló és nem megújuló energiaforrásokból. (A szavakra kattintva interaktív poszter segítségével kaphatsz részletes tájékoztatást ezekről az erőforrásokról.) A nem megújuló erőforrásokból nyert energia számít jelenleg a földön a leginkább elterjedtnek, ma főként a fosszilis energiaforrások égetésével nyerünk energiát. Ezzel egyrészt a föld kimerüléssel fenyegető készleteit használjuk, másrészt pedig az elégetéssel keletkező melléktermékek(pl. CO2) súlyosan szennyezik a légkört, amellyel hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. A megújuló erőforrások (szél, víz, nap, biomassza, stb.) olyan energiaforrást jelentenek, amely környezetbarát módon képesek energiát előállítani, méghozzá oly módon, hogy közben "nem merülnek ki". (Ha ugyanis ma felhasználjuk a Nap energiáját, akkor az holnap is a rendelkezésünkre áll.) A megújuló energiaforrások további előnye az is, hogy "kicsiben" is képesek energiaigényeinket fedezni, hozzájárulva ezzel az egyedi igények helyi megoldásához. Az energia szállítása: A nagy erőművekben előállított villamos energia, egy bonyolult elosztási rendszeren keresztül jut el a fogyasztóhoz. E rendszerben biztosítani kell a folyamatos tárolási-, rendelkezésre állási-, biztonsági- és egyéb feltételeket ahhoz, hogy ha haza érünk, s felkapcsoljuk a villanyt, akkor a lámpáink világítsanak. Az energia termelése és szállítása során sokat veszít eredeti erősségéből és hatásfokából. Azaz a megtermelt villamos energia egy része egyszerűen elvész a rendszerben, de megtermelni azt is meg kell. Az energia szállítása sok esetben környezetkárosítással is jár (pl. olajvezetékek, tankhajók esetében) hiszen a "nagyban" szállítók egy esetleges meghibásodás vagy baleset következtében közvetlen természeti katasztrófák előidézői lehetnek. Az energia fogyasztása: Mivel az energia előállítása és szállítása a környezetet súlyosan terhelő tevékenység, fontos, hogy az energia felhasználás egyéni szinten a tudatos fogyasztás elveit kövesse. Az energia felhasználás területén a tudatosság olyan szemléletet és magatartást jelent, amely előtérbe helyezi a környezetkímélő forrásból előállított energiát és annak felhasználása során a hatékony és takarékos megoldásokat igyekszik betartani. Az energiafelhasználás során 4 fontos elemet kell figyelembe vennünk: 1. Hol állították elő az energiát amit fogyasztok? A tudatos fogyasztó igyekszik a helyi szinten megtermelt energiát fogyasztani. Magyarországon és az EU-ban egyre több olyan beruházás jön létre, amely helyi erőforrásokra támaszkodva állít elő energiát (kisvízi erőművek, szélerőművek, biomassza hőerőművek stb.). A következő években az EU-ban létrejön a szabad energiapiac, amely lehetőséget ad arra, hogy szabadon válasszunk szolgáltatót. 2.Van e lehetőségem energiát (megújulók révén) előállítani, saját igényeim fedezésére? A családi házakban, de a társasházakban élők számára is egyre több olyan megújuló energia előállítására  készült berendezés készül, amelynek alkalmazásával mi is termelhetünk energiát. Ezek a berendezések a könnyen hozzáférhetőek és költséghatékonyak. (Részletes bemutatásukkal az itt letölthető kiadványunk foglalkozik.) 3. Milyen hatékonysággal használom fel az energiát? Az energiahatékonyság az jelenti, hogy a magam számára a lehető legkevesebb energia felhasználással biztosítsam a megfelelő körülményeket. Az energia hatékonyság az építési anyagoktól kezdve az alkalmazott módszereken keresztül, a háztartási gépek kiválasztásán és megfelelő használatán túl, a közlekedésig terjed. Az otthon az energiában interaktív plakátunk részletes bemutatóval szolgál erről, és hasznos információkat nyújtanak az Energiáról okosan!, az Energiakúra, valamint a Panaszkézikönyv  kiadványaink is. 4. Milyen energiatakarékossági lehetőségeim vannak? Az energiahatékonyság és az energiatakarékosság kéz a kézben jár. Hiszen a legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb az az energia amit meg sem termelünk. Ezért fontos az, hogy csak akkor használjuk az energiát, amikor feltétlen szükségünk van rá. Az Európai Unió 8 %–os szén-dioxid kibocsátáscsökkentést vállalt a Kiotói jegyzőkönyvben 2012–ig. Mindannyiunk érdeke, hogy ezt a mértéket elérjük, és ha lehet, túl is szárnyaljuk. Ez minden ember felelőssége, a tiéd is. Legyél energiatudatos! energiaclub