A veszélyeztetett fajok kereskedelmével foglalkozó világtalálkozó előtt a WWF tízes listát állított össze azokból a fajokból, amelyek fennmaradását leginkább veszélyezteti a velük való kereskedelem. Megmentésükre azonnali, globálisan összehangolt cselekvésre van szükség.
Az Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről (Washingtoni Egyezmény vagy CITES) tartandó konferenciát először rendezik meg az Európai Unió területén. 2007. június 3-15. között 171 ország, köztük Magyarország küldöttsége hivatalos Hágába, Hollandiába.
A WWF, nemzetközi természetvédelmi szervezet tízes listáján a legveszélyeztetettebb fajok szerepelnek, melyek a velük való kereskedelem miatt kerültek a kipusztulás szélére. A tigris és az ázsiai orrszarvú megmentése például folyamatos intézkedéseket igényelt az elmúlt évtizedek során, de fennmaradásukat továbbra is fenyegeti többek között az orvvadászat és az illegális kereskedelem.
Mások, különösen a tengeri fajok, azért szerepelnek a listán, mert populációik létszáma erőteljesen megfogyatkozott, olyan nagy számban kerültek a világpiacra az utóbbi években – olvasható a WWF közleményében.
"A listán vannak olyan fajok, mint például a tigris vagy az afrikai elefánt, amelyeket már több mint 30 éve veszélyeztet a kereskedelem, és szerepelnek a CITES függelékeiben is. Viszont többek között az európai angolna, a piac változó igényei miatt „csak” most került napirendre. Sokan nem is gondolnák, de az illegális kereskedelemből nyerhető haszon a drogkereskedelem nyereségével vetekszik, és szervezett bűnözés keretében folytatják" - nyilatkozta Kecse-Nagy Katalin, a WWF és az IUCN közös programjának, a TRAFFIC munkatársa.
"Amíg a kormányok nem veszik komolyan, hogy a védett és veszélyeztetett állatfajok, valamint a belőlük készített tárgyak törvénytelen kereskedelmének milyen súlyos negatív hatása van a fajok fennmaradására, addig vajmi kevéssé fog változni a helyzet. A probléma csökkentéséhez nem csak a vonatkozó törvényeket kell szigorúan betartatni, de megoldást kell találni a fejlődő országokban létszükséglet vezette kényszer miatt ebből élő szegények megélhetésére is" - tette hozzá Kecse-Nagy Katalin.
A tíz legveszélyeztetettebb faj és a szükséges intézkedések:
Heringcápa A heringcápa egy erőteljes testalkatú, középtermetű, vándorló cápafaj. Ízletes húsa és uszonya miatt túlhalászták és ezért fogyatkozott meg az állománya. A WWF azt szeretné, ha felkerülne a CITES II. függelékébe. (Az egyes Függelékek magyarázatát a közlemény végén találja.)
Tüskéscápa A tüskéscápa egy karcsú, kisebb méretű, fehér pettyes cápa, amely körülbelül egy méter hosszúra nő meg, és csapatosan vándorol. Világszerte megtalálható a hideg, partmenti vizekben: ismeretes szirti lazacként is. Húsa az Egyesült Királyságban a népszerű "fish and chips" egyik alapanyaga, Németországban "Schillerlocken" néven árult füstölt csemege készül belőle. A WWF a CITES II. függelékébe kéri felvételét.
Fűrészes ráják (fűrészhal) A fűrészes ráják hét fajának állományai drámaian megfogyatkoztak. Élő állatként akváriumi bemutatóknak adják el őket, valamint uszonyukért és húsukért is kereskednek velük. Levágott fűrész-szerű orrukból emléktárgyat és kultikus fegyvert készítenek, míg más testrészeiket hagyományos gyógyszerekhez használják fel. A WWF a fűrészes rájákkal történő kereskedelem teljes betiltását kéri, azaz felvételüket a CITES I. függelékébe.
Tigrisek A tigrisek egyik fő veszélyeztető tényezője élőhelyeik folyamatos csökkenése, az erdők irtása. A velük való kereskedelem azonban majdnem ugyanilyen mértékben járul hozzá kipusztulásukhoz. Testrészeiket a hagyományos kínai orvoslásban használják. Újabb veszély leselkedik rájuk, Kínában felmerült ugyanis, hogy ún. tigrisfarmokról újra lehessen kereskedni velük. Ez ellenőrizhetetlen folyamatokat indítana el, és az utolsó vadon élő példányok végét jelenthetné. A WWF felhívja a kormányok figyelmét, hogy összehangoltan cselekedjenek a tigriseket érintő bármilyen kereskedelem megakadályozása érdekében, különösen Kínában, továbbá szerte Ázsiában fokozzák a jogszabályok betartatására tett erőfeszítéseket.
Ázsiai orrszarvúk Élőhelyük zsugorodása, a síkvidéki erdők irtása az egyik fő oka állományuk nagymértékű csökkenésének. Az orvvadászat ugyan mára némileg már csökkent, de mivel tülkük a hagyományos ázsiai orvosságok értékes alkotóeleme, nem szűnt meg, és az orvvadászok az utolsó populációkból is vámot szednek. A WWF felhívást intéz a kormányok felé, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket a jogszabályok végrehajtása terén, és támogassák az orvvadászat megállításában azokat az országokat, ahol ázsiai orrszarvúk élnek (pl. Nepál).
Vörös és rózsaszín korall Ezek a fajok a legdrágábbak valamennyi értékes korall közül, ékszerek, amelyek a korallzátonyokról származnak. A rózsaszín és vörös korallt több mint 5000 éve gyűjtik, és használják ékszerként és díszítésre. A túlzott mértékű begyűjtésük, valamint a fenékvonóhálós halászat egész koralltelepeket tűntetett már el, drámai hanyatlást eredményezve állományukban. A WWF valamennyi vörös és rózsaszín korallfaj CITES II. függelékébe történő felvételét kéri.
Európai angolna Az európai angolna elterjedt faj Európában, tengerben és édesvízben egyaránt megtalálható. Állománya az elmúlt néhány évtized során a túlhalászás és az orvhalászat következtében nagymértékben megfogyatkozott. Jelentős a nemzetközi piaci igény e faj iránt, mind az élő fiatal angolnákra, melyeket Európából Ázsiába szállítanak zártrendszerű termelésbe, ún. akvakultúrákba, mind pedig a felnőtt példányok értékes húsára. A WWF a fajt a CITES II. függelékében szeretné látni.
Elefántok Az elefántok folyamatos orvvadászata és az illegális nemzetközi elefántcsont kereskedelem néhány afrikai és ázsiai országban folyó féktelen elefántcsont eladásokból tartja fenn magát. A korábbi CITES rendelkezések és bizonyos országok erőfeszítései ellenére ezek a piacok továbbra is léteznek. Eljött az idő, hogy politikai akarat kerüljön a komoly erőfeszítések mögé, és bezárják az illegális elefántcsont piacokat, az elefánt orvvadászat mozgatórugóit.
Emberszabású majmok Az emberszabású majmok (gorillák, csimpánzok és orangutánok) vadon élő populációi továbbra is gyorsan fogyatkoznak az élő állatok illegális befogása (általában hobbiállatnak), a húsukért való orvvadászat (az ún. bushmeat vagy bozóthús), a betegségek terjedése és az élőhelyük szétszabdalása, lerombolása eredményeként. Az emberszabásúak ugyan már jelenleg is a CITES I. függelékébe tartoznak, vagyis a kereskedelmük szigorúan tilos, a WWF mégis nyomatékosan kéri az érintett kormányokat és CITES hatóságokat, hogy a törvények betartatásával, és elrettentő hatású büntetések kiszabásával szüntessék meg végre a velük folytatott kereskedelmet.
Valódi mahagóni Ez az egyik legértékesebb dél- és közép-amerikai esőerdei fafaj, amely 2002-ben került fel a CITES II. függelékébe az illegális favágás és kereskedelem okozta állománycsökkenés miatt. Csupán egy ország maradt, amely még mindig nagykereskedelmi mennyiségben exportálja: Peru.Mivel öt év után ez a probléma még mindig fennáll, koncentrált cselekvésre van szükség.
