A 21. század minden kétséget kizáróan a vízről szól. Az ivóvíz drasztikus csökkenése mindenkit érinteni fog. Ezért nem mindegy, hogy most milyen módon próbáljuk meg megóvni vizeink állapotát.
A WWF Magyarország a Víz Világnapja alkalmából felszólít mindenkit, hogy ragadja meg az alkalmat annak érdekében, hogy a környezetében lévő vizek állapota javuljon. Most ugyanis – európai uniós kötelezettségünkből adódóan – mindenki számára lehetőség nyílik arra, hogy a vizeket a megfelelő módon óvja, ápolja.
Ahhoz, hogy a jövőben mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, hogy megmaradjanak a patakok, a folyók és a tavak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszín alatti és felszíni vizek megóvásáért. Hiszen ha egy holtágat, vagy mellékágat különböző gazdasági okokból elvágnak az őt éltető folyótól, ami miatt ritkán, vagy egyáltalán nem folyik víz beléjük, akkor ezek a medrek hamar feltöltődhetnek, és eltűnhetnek. Találkozhatunk olyan olcsó, de annál veszélyesebb illegális lakossági szennyvíz-szikkasztási megoldással is, amikor kisebb lyukakon keresztül a szennyvizet a talajba juttatják, ami közvetetten akár a közeli vízfolyásokba, vagy tavakba is eljut. Ilyenkor a túl sok szerves anyag oxigénhiányt, algásodást okoz, a víz bűzös, rothadt lesz, a tavak gyors feltöltődéshez is vezethet.
Előfordulhat az is, hogy a part menti területek nem a természetes állapotnak megfelelőek, vagyis nincs biztosítva a szükséges növényzet, kövekkel kirakott. Ilyenkor a túl sok napfény, a kevés árnyék is algaszaporodást okozhat, és a víz öntisztulása így jóval kisebb lesz. A parti- vagy vízi növényzet hiányában a halaknak nincs ívó-, táplálkozó- vagy búvóhelyük, és ez csökkentheti a halállomány nagyságát.
Adódhat olyan probléma is, amikor egy vízfolyás egy bizonyos szakaszon hosszanti irányban nem átjárható. Egy duzzasztó például hallépcső hiányában nem engedi „közlekedni” a halakat a két elválasztott szakasz között.. E mellett a duzzasztott szakasz állóvízzé alakul át, ahol csökken a víz oxigén szintje és a hordalék leülepszik. A duzzasztó alatti szakaszon a folyó energiáját a hordalék görgetése helyett a folyómeder kimélyítésére használja. Ha pedig a meder süllyed, a környező talajvízszint is csökken, ami kihat a kutakra, a termőföldekre, erdőkre. Magyarországon, ahol nagy kiterjedésű sík vidék található, a mederduzzasztás különösen kockázatos.
Uniós csatlakozásunk óta a Víz Keretirányelvben (VKI) rögzítettek szerint kötelességünk a vizek állapotának védelme és javítása.
A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a jó ökológiai állapotot, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. 2009-ig, vagyis jövő decemberig minden szükséges intézkedést, (például a jogszabály-módosításokat, a földterület-használati változásokat, a műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentését, a víztakarékosság elősegítését, a szennyvizek tisztítását vagy akár egyes vízfolyások, állóvizek természetes működésének részleges vagy teljes visszaállítását) meg kell tervezni. Az előírások szerint a műszaki, gazdasági és jogi intézkedések megtervezésébe és végrehajtásába a társadalmat is be kell vonni. A terveket 2015-ig kell megvalósítani. Ennek megfelelően a következő fázisban2008. június 30 -ig lehet véleményezni a tervezők által bemutatott környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémákat.
„Mivel a folyók nagy része szabályozott, jelentős méretű területeket lecsapoltak, új holtágak, mellékágak vagy egyéb vizes élőhelyek nem, vagy csak nagyon ritkán tudnak keletkezni. Így a meglévőket tudjuk csak megőrizni. Fel kell ismernünk, hogy olyan megoldásokat kell találnunk, amellyel biztosítjuk természetes vizeink hosszú távú fennmaradását. Ezért nemcsak a mezőgazdaságból, halászatból élőket, de a vízpart mellett lakókat, a strandolni, kirándulni, sétálni vágyókat kérjük, óvják a felszíni és felszín alatti vizek állapotát, segítsék elő a javulásukat. Uniós tagként erre nemcsak lehetőségünk adódik, de kötelességünk is.” – mondja Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.
Az adott területen illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság honlapján megtalálhatjuk a környezetünkben lévő vízfolyásokat és állóvizeket érintő problémák összefoglaló vitaanyagát. Írásban, vagy a lakossági fórumokon június 30-ig mindenkinek lehetősége nyílik, hogy elmondja véleményét és javaslatait a felszín alatti vizek, patakok, tavak és folyók állapotjavításával kapcsolatban.
További információ:
Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. Tel: 30/311-1750
Forrás: WWF Magyarország
A WWF Magyarország a Víz Világnapja alkalmából felszólít mindenkit, hogy ragadja meg az alkalmat annak érdekében, hogy a környezetében lévő vizek állapota javuljon. Most ugyanis – európai uniós kötelezettségünkből adódóan – mindenki számára lehetőség nyílik arra, hogy a vizeket a megfelelő módon óvja, ápolja.
Ahhoz, hogy a jövőben mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, hogy megmaradjanak a patakok, a folyók és a tavak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszín alatti és felszíni vizek megóvásáért. Hiszen ha egy holtágat, vagy mellékágat különböző gazdasági okokból elvágnak az őt éltető folyótól, ami miatt ritkán, vagy egyáltalán nem folyik víz beléjük, akkor ezek a medrek hamar feltöltődhetnek, és eltűnhetnek. Találkozhatunk olyan olcsó, de annál veszélyesebb illegális lakossági szennyvíz-szikkasztási megoldással is, amikor kisebb lyukakon keresztül a szennyvizet a talajba juttatják, ami közvetetten akár a közeli vízfolyásokba, vagy tavakba is eljut. Ilyenkor a túl sok szerves anyag oxigénhiányt, algásodást okoz, a víz bűzös, rothadt lesz, a tavak gyors feltöltődéshez is vezethet.
Előfordulhat az is, hogy a part menti területek nem a természetes állapotnak megfelelőek, vagyis nincs biztosítva a szükséges növényzet, kövekkel kirakott. Ilyenkor a túl sok napfény, a kevés árnyék is algaszaporodást okozhat, és a víz öntisztulása így jóval kisebb lesz. A parti- vagy vízi növényzet hiányában a halaknak nincs ívó-, táplálkozó- vagy búvóhelyük, és ez csökkentheti a halállomány nagyságát.
Adódhat olyan probléma is, amikor egy vízfolyás egy bizonyos szakaszon hosszanti irányban nem átjárható. Egy duzzasztó például hallépcső hiányában nem engedi „közlekedni” a halakat a két elválasztott szakasz között.. E mellett a duzzasztott szakasz állóvízzé alakul át, ahol csökken a víz oxigén szintje és a hordalék leülepszik. A duzzasztó alatti szakaszon a folyó energiáját a hordalék görgetése helyett a folyómeder kimélyítésére használja. Ha pedig a meder süllyed, a környező talajvízszint is csökken, ami kihat a kutakra, a termőföldekre, erdőkre. Magyarországon, ahol nagy kiterjedésű sík vidék található, a mederduzzasztás különösen kockázatos.
Uniós csatlakozásunk óta a Víz Keretirányelvben (VKI) rögzítettek szerint kötelességünk a vizek állapotának védelme és javítása.
A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a jó ökológiai állapotot, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. 2009-ig, vagyis jövő decemberig minden szükséges intézkedést, (például a jogszabály-módosításokat, a földterület-használati változásokat, a műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentését, a víztakarékosság elősegítését, a szennyvizek tisztítását vagy akár egyes vízfolyások, állóvizek természetes működésének részleges vagy teljes visszaállítását) meg kell tervezni. Az előírások szerint a műszaki, gazdasági és jogi intézkedések megtervezésébe és végrehajtásába a társadalmat is be kell vonni. A terveket 2015-ig kell megvalósítani. Ennek megfelelően a következő fázisban
„Mivel a folyók nagy része szabályozott, jelentős méretű területeket lecsapoltak, új holtágak, mellékágak vagy egyéb vizes élőhelyek nem, vagy csak nagyon ritkán tudnak keletkezni. Így a meglévőket tudjuk csak megőrizni. Fel kell ismernünk, hogy olyan megoldásokat kell találnunk, amellyel biztosítjuk természetes vizeink hosszú távú fennmaradását. Ezért nemcsak a mezőgazdaságból, halászatból élőket, de a vízpart mellett lakókat, a strandolni, kirándulni, sétálni vágyókat kérjük, óvják a felszíni és felszín alatti vizek állapotát, segítsék elő a javulásukat. Uniós tagként erre nemcsak lehetőségünk adódik, de kötelességünk is.” – mondja Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.
Az adott területen illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság honlapján megtalálhatjuk a környezetünkben lévő vízfolyásokat és állóvizeket érintő problémák összefoglaló vitaanyagát. Írásban, vagy a lakossági fórumokon június 30-ig mindenkinek lehetősége nyílik, hogy elmondja véleményét és javaslatait a felszín alatti vizek, patakok, tavak és folyók állapotjavításával kapcsolatban.
További információ:
Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. Tel: 30/
Forrás: WWF Magyarország
