Az 1970-es évek óta Svájc átlaghőmérséklete kétszer gyorsabban emelkedik, mint az északi félteke átlaghőmérséklete – jelentették be az elmúlt száz esztendő mérési adataira hivatkozva svájci klímakutatók.
A globális felmelegedés Svájcot az átlag felett melegíti. "Svájcban az átlagos felmelegedés a huszadik században 1,35 Celsius fok volt. Az utolsó harminc esztendőben, 1975 és 2004 között, évtizedenként 0,57 Celsius fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. Eközben az északi féltekén átlagban évtizedenként „csupán” 0,25 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet” – áll a Theoretical and Applied Climatology folyóiratban közelmúltban megjelent tanulmányban.
Martine Rebetez és Michael Reinhard, két svájci meteorológus az 1901 és 2000 közötti átlaghőmérséklet-változást vizsgálta, ezen belül is kiemelten foglalkoztak az elmúlt harminc év folyamataival. Az adatok az Alpok északi és déli oldaláról, 300 és 2500 méter közötti magasságból származtak. A földrajzi különbségek ellenére a vizsgált 12 település hőmérsékleti trendje csak nagyon csekély mértékben tért el.
A kutatók szerint a hőmérséklet legnagyobb mértékben tavasszal és télen emelkedett. A két évszak átlaghőmérséklete évtizedenként 0,8 Celsius-fokkal nőtt. A hőmérsékletemelkedés különösen az 1980-as évektől erősödött fel. A környezeti hatásokra reagálva ekkor kezdődött el az alpesi gleccserek visszahúzódása, valamint a fák korábbi virágba borulása. A tanulmány szerint a változások nyomán megnőtt az árvizek, a hegy- és kőomlások és az iszaplavinák veszélye Svájcban.
A tudósok úgy vélik, hogy a vizsgált térség kontinentális jellege és Svájc földrajzi szélessége alapján nem tekinthető nagy meglepetésnek az eredmény. Ráadásul Svájcban hiányzik a tengerek hűtő hatása is, ami más vidékeken némileg csillapítja a felmelegedés erejét.
A globális felmelegedés Svájcot az átlag felett melegíti. "Svájcban az átlagos felmelegedés a huszadik században 1,35 Celsius fok volt. Az utolsó harminc esztendőben, 1975 és 2004 között, évtizedenként 0,57 Celsius fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. Eközben az északi féltekén átlagban évtizedenként „csupán” 0,25 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet” – áll a Theoretical and Applied Climatology folyóiratban közelmúltban megjelent tanulmányban.
Martine Rebetez és Michael Reinhard, két svájci meteorológus az 1901 és 2000 közötti átlaghőmérséklet-változást vizsgálta, ezen belül is kiemelten foglalkoztak az elmúlt harminc év folyamataival. Az adatok az Alpok északi és déli oldaláról, 300 és 2500 méter közötti magasságból származtak. A földrajzi különbségek ellenére a vizsgált 12 település hőmérsékleti trendje csak nagyon csekély mértékben tért el.
A kutatók szerint a hőmérséklet legnagyobb mértékben tavasszal és télen emelkedett. A két évszak átlaghőmérséklete évtizedenként 0,8 Celsius-fokkal nőtt. A hőmérsékletemelkedés különösen az 1980-as évektől erősödött fel. A környezeti hatásokra reagálva ekkor kezdődött el az alpesi gleccserek visszahúzódása, valamint a fák korábbi virágba borulása. A tanulmány szerint a változások nyomán megnőtt az árvizek, a hegy- és kőomlások és az iszaplavinák veszélye Svájcban.
A tudósok úgy vélik, hogy a vizsgált térség kontinentális jellege és Svájc földrajzi szélessége alapján nem tekinthető nagy meglepetésnek az eredmény. Ráadásul Svájcban hiányzik a tengerek hűtő hatása is, ami más vidékeken némileg csillapítja a felmelegedés erejét.
www.nationalgeographic.hu
