környezetünk

Azt tudjuk, hogy mifelénk a biotermékek piaca egyelőre viszonylag szűk, de mi a helyzet más országokban?

Fogyasszon kevesebbet, jobbat! Nézze meg kitől, mit és milyen eredetűt vesz! Fogyassz tudatosan! - hirdeti egyre több belga biokereskedő, akiknek a száma az utóbbi években látványos növekedésnek indult. Ugyanakkor számos ,,konvencvionális" kereskedő, sőt egyre több élelmiszer-áruház is zászlajára tűzi a tudatos áruválasztás fontosságát.

A bioboltok számára fontos, hogy a termék jó minősége ne csak szólam legyen, hanem a vásárló minél inkább tisztában legyen a termék eredetével, valódi összetevőivel. Az egyik biotermék-forgalmazó hálózat, a méltányos kereskedelemben egyik zászlóvivőjeként is ismert Oxfam, aki kifejezetten a nemzetközi, leginkább harmadik világbeli termékekre specializálódott. Márkázott, saját termelési hálózatából beszerzett, egységes csomagolásban a polcokra kerülő termékeire minőségi garanciát vállal. Mivel zárt láncolatban beszerzett árukról van szó, valóban ismerhetik annak útját a termelőtől egész a fogyasztókig.

A cég felfogása szerint azonban nem csak a vásárlók korrekt informálása és minél jobb minőségű kiszolgálása a lényeg, hanem ez egy több összetevős ,,játszma", amelyben az egyik legfőbb szerepe az aktív, tudatos fogyasztóknak van. Ennek megfelelően az Oxfam bolthálózata igyekszik aktívan bevonni a fogyasztókat a termelési folyamatok megismerésébe, körülményeibe. Tájékoztató füzeteikben, az interneten és természetesen magukban az üzletekben mutatják be az adott termékek termővidékét, termelési körülményeit, azt, hogy kik és mennyiért termelik az Európába készülő élelmiszereket és egyéb árucikkeket.

Fontosnak érzik tudatosítani, hogy egy termék kiválasztásakor nem csak az ár-érték és minőség arányát kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy fogyasztásunkkal vajon minőségi munkahelyek megteremtését mozdítjuk-e elő, az árucikk gyártása közben nem válik-e kiszolgáltatottá a termelő, megfelelőek-e a termelési körülmények, a munkafeltételek.

Mindezzel tehát a is be kívánják vonni egy tudatos, jobbító szándékú nemzetközi termelési-fogyasztási körforgásba. Állításuk szerint a vásárló döntésével igenis felelős a termék ,,előéletéért", annak előállítási körülményeiért, a termelők szociális helyzetéért. Éppen ezért a biotermékeiről ismert Oxfam csak olyan területeken termel vagy termeltet, ahol önmaga tud felelni a termelés megfelelő minőségi és társadalmi körülményéért. A termék árának fele a termelés helyszínén marad, részben munkabérekben, részben a minőségi fejlesztéseket elősegítendő. Az üzlethálózat kifejezetten a harmadik világ országaiból importál termékeket, igyekezvén megteremteni a termelők lehető legmegfelelőbb munkakörülményeit.

Belgiumban azonban nem teljesen új ez a fajta termelési tudatosság. Pontosan harminc éve, 1976-ban jött létre a Natur & progrès program, amely tudatos környezetkímélő technikákat kínál farmereknek, kis- és nagytermelőknek, valamint háztáji termelőknek. Célja az ökokultúra bevezetése a mezőgazdaság és az élelmiszerfogyasztás köreibe. A tudatos fogyasztás, a természetközeli gazdálkodás ismeretének terjesztését a közoktatásban, a fiatalabb generációkkal kezdik.

E mozgalmak nem harcos, radikális környezetvédők, az ipari termelés minden eredményét elvetik, ehelyett megfontoltságra, végiggondolásra szólítanak. A vásárlókban a minőségi termékek fontosságát tudatosítják, amelyek környezetkímélőbb technikával és alapanyagokból készültek, s amelyeknek élettartama is hosszabb, mint egy olcsóbb dömpingárué. Egyben ellenállásra is felszólítanak az erőltetett fogyasztásra buzdító reklámokkal szemben, mondván, minden egyes vásárlás előtt gondoljuk meg, valóban szükségünk van-e az adott termékekre.

A számos civil kezdeményezés (ld. például az egyéni szerepvállalás népszerűsítéséért indított Ca passe par moi kampányt) mellett nem egy kereskedő cég is felismeri és megfogalmazza, hogy a környezet kímélése, az energiaforrásokkal való kiszámítottabb gazdálkodás nem kell, hogy egy tehetősebb réteg luxusa maradjon. Átlagos élelmiszer-áruházak, de diszkont üzletek is egyre nagyobb mértékben forgalmaznak bio- és környezetkímélő termékeket. Ezek pedig nem az üzletek legeldugottabb polcain, hanem feltűnő helyeken bukkannak fel - mindenki számára elérhető árakon.

Szokás Belgiumot, főként a vallon területeket, Franciaországhoz hasonlítani. A magas fokú biokultúra, illetve a tudatos fogyasztásra nevelés azonban egyértelműnek tűnik, hogy nem a ,,déli nagytestvér", hanem inkább a flamand, holland, német közelség hatása. Párizzsal ellentétben Brüsszelben feltűnően nagy számban várnak különböző bioboltok, éttermek, gyorséttermek.