A sarkvidéki felmelegedés közvetlen hatással van a trópusi esők mennyiségére

Ez fordítva is igaz, ha az Antarktiszon és az Arktiszon csökken a hőmérséklet, Afrika gyors ütemben kiszárad - állapították meg német geológusok, a wissenschaft.de német tudományos portál beszámolója szerint. A német tudósok rekonstruálták a nyugat-afrikai monszunesők vízmennyiségét 155 ezer évre visszamenőleg. Arra a következtetésre jutottak, hogy a sarkvidékek klimatikus változásai gyorsan és közvetlenül hatnak az atmoszférán át a trópusok időjárására. Ha az Északi-sarkon melegebb van, akkor a trópusokon a lehető legrövidebb időn belül több eső esik.

A geológusok új módszert használtak vizsgálataik során, amely szerintük közvetlen lehetőséget nyújt a régmúlt idők klímájának kutatásához. A kiindulási alap egy 37 méter hosszú furatminta volt, amely a Guineai-öbölből származik, ahol a Niger és Sanaga folyók torkolata található. Az anyagmintában található fosszíliák elárulják, mennyi volt az édesvíz mennyisége, amely a folyókból az óceánba került.

A kutatók az anyagmintát egyidejűleg összehasonlították a Grönland északi részéről származó hasonló furatanyaggal. A német tudósok megállapították, hogy az északi-sarki klímaváltozások már 40-50 év múlva tükröződtek a nyugat-afrikai csapadék mennyiségében. "Most először sikerült egyértelmű bizonyítékot találni arra, hogy a monszunesők igen érzékenyen "reagálnak" a sarki területek jégpajzsának változására" - mondta Syee Weldeab, a Leibniz Intézet munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. Végkövetkeztetésük: ha a klíma nagyon hirtelen változik, akkor az ökoszisztémának alig van ideje alkalmazkodni - írja a német tudományos portál.

A májusi hulladékgyűjtési akció keretein belül közel négyezer ember tisztította a települések határában lévő erdőket, mezőket, vízpartot

Huszonnégy tonna szemetet gyűjtöttek össze önkéntesek a májusi hulladékgyűjtési akcióban a Zemplénben - tájékoztatta a Független Hírügynökséget a szervező, Önkormányzatok az Élhetőbb Környezetért Közalapítvány titkára.

Lenkei Péter elmondta: iskolák, polgárőrök, vadászok és lelkes helyiek, harminc településen összesen 90 csoport, közel négyezer ember tisztította a települések határában lévő erdőket, mezőket, vízpartot. Az akció zárórendezvényét szombaton tartják Mezőzomboron.

Az összegyűjtött hulladék mennyisége Lenkei Péter szerint óriási - figyelembe véve azt, hogy főleg papírt és műanyagpalackot dobáltak szét a kirándulók. A közalapítvány gondoskodott zsákokról és szemétszedő kesztyűkről valamint a hulladék elszállításáról. A titkár elmondta: az akcióban nem vállalhatták a nagyobb illegális szemétlerakók felszámolását, mert ahhoz már gépekre is szükség lett volna.

Eddig az embernek a lelkiismerete a saját ügye volt – most azonban a Nokia telefonok fellázadnak gazdáik ellen. A nagyvállalat készülékei ezentúl ugyanis figyelmeztetik majd gazdáikat a töltőkkel kapcsolatban.

Hihetetlen mennyiségű energia vész el szerte a világban – nem is lehet kérdés, hogy ezen előbb vagy utóbb változtatni kell. A Nokia megtette az első kis lépést a szent cél érdekében: új készülékeik ezentúl figyelmeztetni fogják a gazdáikat arra, hogy a telefon töltése után húzzák le az adaptert a konnektorról. Egy felmérés szerint rengeteg energia szökik el azzal, hogy a felhasználók bedugva hagyják a különbözõ akkumulátoros készülékek töltõit – hihetetlen mennyiségû elpocsékolt áramról beszélünk most. Miközben a különbözõ cégek extrémebbnél extrémebb módokon próbálnak meg olcsóbb megoldásokkal elõállni, addig az igazi problémát a hanyag felhasználók jelentik: az óvatlanul felkapcsolva hagyott lámpák, az üresjáraton futó számítógépek, vagy éppenséggel a konnektoron hagyott töltõk döbbenetes mennyiségû energiát emésztenek el.

Az európai uniós piacon mostantól azok a vállalkozások élveznek versenyelőnyt, amelyek elsőként teljesítik az új vegyi biztonsági előírásokat. Pénteken ugyanis életbe lépett a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről és engedélyezéséről szóló uniós jogszabály, a REACH.

A rendeletet ötéves előkészítés után, tavaly decemberben fogadták el az európai döntéshozók, végső formájáról az utolsó pillanatig késhegyig menő harc dúlt a parlament és az EU-tagországok kormányait képviselő tanács között.

A képviselőknek végül sikerült elérniük, hogy a tagállamok ellenkezésének dacára megegyezés szülessen a mással kiváltható, leginkább veszélyes vegyi anyagok helyettesítésének kötelezettségéről, a gyártók gondossági kötelezettségének elismeréséről, és az állatkísérletek elkerülésének ösztönzéséről.

A vállalkozásoknak az elkövetkezendő tizenegy esztendőben veszélyességi és mennyiségi kritériumok szerint fokozatosan regisztrálniuk kell valamennyi általuk használt anyagot, részletesen dokumentálva a hatóságok felé az anyagok tulajdonságait és felhasználását.

A rendelet előírásainak való megfelelést minden tagállamnak úgynevezett egyablakos rendszerű hatósági eljárással kell elősegítenie, az egyes anyagok alkalmazását és forgalmazását pedig a rendszert összefogó, helsinki székhelyű Vegyi Anyagok Európai Ügynöksége egyéni alapon felügyeli, engedélyezi vagy tiltja.

Az EU-ban a vegyipar több mint 1,3 millió embernek ad munkát, mintegy 27 ezer vállalatnál. Az ágazat éves forgalma meghaladja a 440 milliárd eurót, ezzel a vegyipar Európa harmadik legjelentősebb iparága. 

Robogóparadicsom lehet Józsefvárosból. A helyi képviselőtestület ugyanis úgy határozott, hogy együttműködést köt robogókereskedő cégekkel, hogy a kerületben élők és dolgozók olcsóbban juthassanak hozzá a motorkerékpárokhoz.

A robogó gyors, kevésbé szennyezi a környezetet, mint az autó, és az utakat sem rongálja annyira. A kerület alpolgármestere szerint ráadásul idén, amikor egész télen lehetett használni ezt a járművet, behozta az árát azoknak, akik az autós közlekedés váltották le a robogósra.

Kocsis Máté maga is robogóval jár, és úgy véli, hogy egyszerűbb lenne a közlekedés a városban, ha többen választanák ezt a közlekedési formát.

A kerület felvette a kapcsolatot robogókereskedőkkel, amelyek 10-20 százalékos kedvezményt ajánlanak a vevőknek, de olyan árusok is akadnak, akik a járművek mellé ingyen adnák a bukósisakot és a lakatot.

Az akcióra nem csak a VIII. kerületiek jelentkezhetnek, hanem azok is, akik itt dolgoznak vagy gyermekeiket ide járatják iskolába.

Ausztriában eljárás indult a Rába szennyezéséért leginkább felelős osztrák bőrgyár ellen. A feldbachi járási elöljáró szerint a februári és a márciusi mérések adatai szerint a folyóba engedett szennyező anyagok túllépték a határértéket. Az üzemnek 2-3 héten belül állásfoglalást kell kiadnia, amelyben vagy elismeri a szennyezést, vagy szakmai indoklást ad. Ezután lehet dönteni a pénzbüntetésről, amely több ezer euróig terjedhet. Ha a szennyező anyagok továbbra is túllépik a határértéket, a hatóságok további lépéseket tehetnek. A legutolsó lépés a gyár bezárása, de ettől a feldbachi bőrgyár még nagyon messze van - tette hozzá Wilhelm Plauder.

A Nike megszünteti gyáraiban a túlzott túlóráztatást 2011-re - ígérte az amerikai sportruházati cég. A vállalat bejelentette azt is, hogy tervei szerint több környezetbarát anyagot használnak majd fel a cipők gyártása során.

A Nike Inc. közölte: javítani fogja nyolcszázezer gyári dolgozójának munkafeltételeit azzal, hogy 2011-ig megszünteti a gyártásban részt vevők túlzott túlóráztatását - értesült a Reuters.

A 2005-ös és 2006-os pénzügyi jelentésében a sportruházati cég üzleti céljairól is szólt. Eszerint 2011-ig csökkenti a széndioxid-kibocsátást üzemeiben. A cég a tavalyi esztendőben is jelentős lépéseket tett a környezetvédelem terén, a WWF programjának segítségével. Egy 14 éves kutatómunkának köszönhetően pedig kivonta összes termékéből az f-gázokat.

Emellett a vállalat meghosszabbította a Nike-cipőket és egyéb ruházati cikkeket gyártó üzemekkel kötött szerződéseit, s tovább folytatja a harcot, hogy a beszállítói szerződések a nagyvállalatoknál átláthatók legyenek.

A Nike több környezetbarát anyagot használ majd a cipők gyártása során, és tervezéskor valamint csomagoláskor szem előtt tartják a hulladékcsökkentési célokat is. A vállalat jelezte, hogy a következő öt évben 315 millió dollárt fektet be közösségi sportesemények szervezésébe, amellyel a fiatalokat kívánják megcélozni.

A veszélyeztetett fajok kereskedelmével foglalkozó világtalálkozó előtt a WWF tízes listát állított össze azokból a fajokból, amelyek fennmaradását leginkább veszélyezteti a velük való kereskedelem. Megmentésükre azonnali, globálisan összehangolt cselekvésre van szükség.

Az Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről (Washingtoni Egyezmény vagy CITES) tartandó konferenciát először rendezik meg az Európai Unió területén. 2007. június 3-15. között 171 ország, köztük Magyarország küldöttsége hivatalos Hágába, Hollandiába.

A WWF, nemzetközi természetvédelmi szervezet tízes listáján a legveszélyeztetettebb fajok szerepelnek, melyek a velük való kereskedelem miatt kerültek a kipusztulás szélére. A tigris és az ázsiai orrszarvú megmentése például folyamatos intézkedéseket igényelt az elmúlt évtizedek során, de fennmaradásukat továbbra is fenyegeti többek között az orvvadászat és az illegális kereskedelem.

Mások, különösen a tengeri fajok, azért szerepelnek a listán, mert populációik létszáma erőteljesen megfogyatkozott, olyan nagy számban kerültek a világpiacra az utóbbi években – olvasható a WWF közleményében.

"A listán vannak olyan fajok, mint például a tigris vagy az afrikai elefánt, amelyeket már több mint 30 éve veszélyeztet a kereskedelem, és szerepelnek a CITES függelékeiben is. Viszont többek között az európai angolna, a piac változó igényei miatt „csak” most került napirendre. Sokan nem is gondolnák, de az illegális kereskedelemből nyerhető haszon a drogkereskedelem nyereségével vetekszik, és szervezett bűnözés keretében folytatják" - nyilatkozta Kecse-Nagy Katalin, a WWF és az IUCN közös programjának, a TRAFFIC munkatársa.

"Amíg a kormányok nem veszik komolyan, hogy a védett és veszélyeztetett állatfajok, valamint a belőlük készített tárgyak törvénytelen kereskedelmének milyen súlyos negatív hatása van a fajok fennmaradására, addig vajmi kevéssé fog változni a helyzet. A probléma csökkentéséhez nem csak a vonatkozó törvényeket kell szigorúan betartatni, de megoldást kell találni a fejlődő országokban létszükséglet vezette kényszer miatt ebből élő szegények megélhetésére is" - tette hozzá Kecse-Nagy Katalin.

A tíz legveszélyeztetettebb faj és a szükséges intézkedések:

Heringcápa A heringcápa egy erőteljes testalkatú, középtermetű, vándorló cápafaj. Ízletes húsa és uszonya miatt túlhalászták és ezért fogyatkozott meg az állománya. A WWF azt szeretné, ha felkerülne a CITES II. függelékébe. (Az egyes Függelékek magyarázatát a közlemény végén találja.)

Tüskéscápa A tüskéscápa egy karcsú, kisebb méretű, fehér pettyes cápa, amely körülbelül egy méter hosszúra nő meg, és csapatosan vándorol. Világszerte megtalálható a hideg, partmenti vizekben: ismeretes szirti lazacként is. Húsa az Egyesült Királyságban a népszerű "fish and chips" egyik alapanyaga, Németországban "Schillerlocken" néven árult füstölt csemege készül belőle. A WWF a CITES II. függelékébe kéri felvételét.

Fűrészes ráják (fűrészhal) A fűrészes ráják hét fajának állományai drámaian megfogyatkoztak. Élő állatként akváriumi bemutatóknak adják el őket, valamint uszonyukért és húsukért is kereskednek velük. Levágott fűrész-szerű orrukból emléktárgyat és kultikus fegyvert készítenek, míg más testrészeiket hagyományos gyógyszerekhez használják fel. A WWF a fűrészes rájákkal történő kereskedelem teljes betiltását kéri, azaz felvételüket a CITES I. függelékébe.

Tigrisek A tigrisek egyik fő veszélyeztető tényezője élőhelyeik folyamatos csökkenése, az erdők irtása. A velük való kereskedelem azonban majdnem ugyanilyen mértékben járul hozzá kipusztulásukhoz. Testrészeiket a hagyományos kínai orvoslásban használják. Újabb veszély leselkedik rájuk, Kínában felmerült ugyanis, hogy ún. tigrisfarmokról újra lehessen kereskedni velük. Ez ellenőrizhetetlen folyamatokat indítana el, és az utolsó vadon élő példányok végét jelenthetné. A WWF felhívja a kormányok figyelmét, hogy összehangoltan cselekedjenek a tigriseket érintő bármilyen kereskedelem megakadályozása érdekében, különösen Kínában, továbbá szerte Ázsiában fokozzák a jogszabályok betartatására tett erőfeszítéseket.

Ázsiai orrszarvúk Élőhelyük zsugorodása, a síkvidéki erdők irtása az egyik fő oka állományuk nagymértékű csökkenésének. Az orvvadászat ugyan mára némileg már csökkent, de mivel tülkük a hagyományos ázsiai orvosságok értékes alkotóeleme, nem szűnt meg, és az orvvadászok az utolsó populációkból is vámot szednek. A WWF felhívást intéz a kormányok felé, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket a jogszabályok végrehajtása terén, és támogassák az orvvadászat megállításában azokat az országokat, ahol ázsiai orrszarvúk élnek (pl. Nepál).

Vörös és rózsaszín korall Ezek a fajok a legdrágábbak valamennyi értékes korall közül, ékszerek, amelyek a korallzátonyokról származnak. A rózsaszín és vörös korallt több mint 5000 éve gyűjtik, és használják ékszerként és díszítésre. A túlzott mértékű begyűjtésük, valamint a fenékvonóhálós halászat egész koralltelepeket tűntetett már el, drámai hanyatlást eredményezve állományukban. A WWF valamennyi vörös és rózsaszín korallfaj CITES II. függelékébe történő felvételét kéri.

Európai angolna Az európai angolna elterjedt faj Európában, tengerben és édesvízben egyaránt megtalálható. Állománya az elmúlt néhány évtized során a túlhalászás és az orvhalászat következtében nagymértékben megfogyatkozott. Jelentős a nemzetközi piaci igény e faj iránt, mind az élő fiatal angolnákra, melyeket Európából Ázsiába szállítanak zártrendszerű termelésbe, ún. akvakultúrákba, mind pedig a felnőtt példányok értékes húsára. A WWF a fajt a CITES II. függelékében szeretné látni.

Elefántok Az elefántok folyamatos orvvadászata és az illegális nemzetközi elefántcsont kereskedelem néhány afrikai és ázsiai országban folyó féktelen elefántcsont eladásokból tartja fenn magát. A korábbi CITES rendelkezések és bizonyos országok erőfeszítései ellenére ezek a piacok továbbra is léteznek. Eljött az idő, hogy politikai akarat kerüljön a komoly erőfeszítések mögé, és bezárják az illegális elefántcsont piacokat, az elefánt orvvadászat mozgatórugóit.

Emberszabású majmok Az emberszabású majmok (gorillák, csimpánzok és orangutánok) vadon élő populációi továbbra is gyorsan fogyatkoznak az élő állatok illegális befogása (általában hobbiállatnak), a húsukért való orvvadászat (az ún. bushmeat vagy bozóthús), a betegségek terjedése és az élőhelyük szétszabdalása, lerombolása eredményeként. Az emberszabásúak ugyan már jelenleg is a CITES I. függelékébe tartoznak, vagyis a kereskedelmük szigorúan tilos, a WWF mégis nyomatékosan kéri az érintett kormányokat és CITES hatóságokat, hogy a törvények betartatásával, és elrettentő hatású büntetések kiszabásával szüntessék meg végre a velük folytatott kereskedelmet.

Valódi mahagóni Ez az egyik legértékesebb dél- és közép-amerikai esőerdei fafaj, amely 2002-ben került fel a CITES II. függelékébe az illegális favágás és kereskedelem okozta állománycsökkenés miatt. Csupán egy ország maradt, amely még mindig nagykereskedelmi mennyiségben exportálja: Peru.Mivel öt év után ez a probléma még mindig fennáll, koncentrált cselekvésre van szükség.

Ötszáz kiló szemetet - konzervdobozokat, sátrakat, ételmaradékot és eldobált orvosságokat - gyűjtöttek össze a Mount Everesten japán és nepáli hegymászók. Évente több százan próbálják megmászni a világ legmagasabb csúcsát, és a több tonnányi felszerelésből származó szemét lassan elborítja a hegyet.

Többször "takarították" már a Mount Everestet, legutóbb áprilisban szedtek szemetet japán és nepáli hegymászók Nogucsi Ken vezetésével. A legtöbb szemetet a hegy északi oldaláról gyűjtötték össze, és átadták a tibeti hatóságoknak.

"A szemét egy részét kiállítjuk Tokióban és Szöulban, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a problémára. A Mount Everestet lassan elborítja a szemét" - számolt be hétfőn Nogucsi.

Azért ezt a két várost választották, mert sok japán és dél-koreai próbálja meghódítani a csúcsot.

Nogucsi nem először takarított a Mount Everesten; csak ő és segítői 8,8 tonna szemetet gyűjtöttek össze a hegyen.

A Mount Everestet majdnem kétezren mászták már meg, s legkevesebb 202 hegymászó halt meg csúcshódítási kísérlet közben.

A Los Angeles-i Union pályaudvaron bemutatták a világ első, a GE által kifejlesztett hibrid meghajtású mozdonyát.

Az alternatív üzemanyagok és energiacellák fejlesztőinek világában hatalmas lépésnek számít, hogy a napokban a GE kategóriájában az elsőként hibrid meghajtású mozdonyt mutatott be. A különleges tehermozdony képes beépített akkumulátorai segítségével a hőenergiát újrahasznosítani.

A 2010-es számot viselő, 4.400 lóerős dízel és elektromos meghajtású Evolution Hybrid mozdony prototípusában olyan speciális akkumulátorok kaptak helyet, melyek összegyűjtik és tárolják a dinamikus fékezés során felszabaduló energiát. Az akkumulátorokban tárolt energia a jelenleg használatban lévő tehermozdonyokhoz viszonyítva, mintegy 10 százalékkal csökkenti az üzemanyag-fogyasztást és a szennyezőanyag-kibocsátást.

A kevesebb szennyezőanyag-kibocsátás mellett a hibrid meghajtású mozdony nagyobb magasságokban és hegymenetben is hatékonyabb működésre képes.

Egy 207 tonnás mozdony fékezése során annyi energia szabadul fel, amennyi elegendő 160 háztartás egy éves energia fogyasztásával.

„A mozdony kevesebb szennyezőanyagot bocsát ki, ugyanakkor gazdaságosabbá teszi a szállítást azáltal, hogy összegyűjti a vonat fékezése közben felszabaduló energiát” – fejtette ki Steve Gray, a GE Transportation üzletágának fejlesztési vezetője. „Miközben előkészítjük az Evolution Hybrid mozdonyt a sorozatgyártásra, mérnökeink élő laboratóriumként használják majd a mozdonyt.”

A hibrid meghajtású mozdony bemutatópéldánya csak egyike volt az Ecomagination programjának rendezvényén bemutatott technológiáknak, melyeket a vasúti iparágban fejlesztettek ki és alkalmaznak a szmogot okozó szennyezőanyagok, így a nitrogén-oxid, és egyéb károsanyagok kibocsátásának csökkentése céljából.
A hibrid meghajtású mozdony kereskedelmi forgalomba kerülését megelőzően a fejlesztő csapat tovább finomítja és elemzi a mozdonyba beépített ólommentes, tölthető akkumulátorokat és a megfelelő vezérlőrendszereket. A laboratóriumi tesztelést követően a GE kísérleti modelleket gyárt, melyet például a Union Pacific járatain tesztelnek majd elsőként. 

Ezerötszáz liter vizet szennyezhet el egy darab ceruzaelem!

 Az elemek és az akkumulátorok a környezetet rendkívül súlyosan szennyező anyagokat - mindenekelőtt higanyt, kadmiumot, ólmot, cinket, valamint lítiumot és mangánt - tartalmaznak. Épp ezért tilos ezeket a lakossági hulladékkal keverni. Ha a kukába kerülnek, onnan a szeméttelepre jutnak, ahol összepréselik őket. Ezáltal a bennük tárolt sav beszivárog a földbe, s így elszennyezi a talajt és a vizeket. A folyamat végén az ártalmas anyagok előbb-utóbb a szervezetünkbe kerülhetnek.

Akkumulátor-begyűjtés

Hazánkban az elmúlt évtizedben közel megháromszorozódott az országban futó autók száma, így az akkumulátoroké is: ezekből évente közel 20 ezer tonna keletkezik.

Veszélyessége miatt az akkumulátor termékdíj-köteles, amely után a törvényben meghatározott díjat kell fizetni. Ugyanakkor teljes mentességet szerezhet a termékdíjfizetési kötelezettség alól az a gyártó, amelyik a kötelező gyűjtési és hasznosítási arányt eléri. Ez az arány 95 százalék, tehát a gyártónak az általa forgalomba hozott akkumulátorok 95%-át vissza kell gyűjtenie és a hasznosító kohókba juttatnia. (Az akkumulátorgyártó és az importőr egyénileg is teljesítheti a hulladékkezelés feladatait, de teheti ezt a hasznosítást koordináló szervezet útján is.)

A Hungakku Kht. és a Hungarohab Kht. két hasznosítást koordináló szervezetet. Ezzel a két kht.-val vagy partnereikkel szerződést kötve bárki gyűjtheti az akkumulátorokat, amelyet rendszeresen elszállítanak tőle.

Magyarországon jelenleg csak a gyártónak kötelessége visszavenni a használhatatlanná vált akkumulátorokat, ám remélhetőleg még idén születik törvény a forgalmazó kötelezettségéről is. Addig is hulladékudvarokban, illetve olyan benzinkutaknál, autóalkatrész üzletekben lehet leadni a hulladék sorsára jutott akkumulátorokat, melyek vállalják azok eljuttatását a hasznosítást koordináló szervezetekhez. Úgy tűnik, a rendszer jól működik, hiszen az ólomtartalmú akkumulátorok visszagyűjtése - a koordináló szervezetek szerint -100%-os. Az akkumulátorokat egy-egy ausztriai, csehországi, illetve szlovéniai kohó hasznosítja újra.

A hivatalos begyűjtőpartnerek (az ólom világpiaci árától függően) pénzt kapnak az akkumulátorokért, ezért sokfelé lopják őket, és próbálnak belőlük megélhetést csiholni maguknak. A bűnözők ellen, illetve az akkumulátorok biztonságos begyűjtése érdekében, a koordináló szervezetek nem hozzák nyilvánosságra a begyűjtőhelyek listáját. Azonban a lakóhelyéhez legközelebb eső akkumulátor-átvevő helyről kaphat információt a következő zöld számon: 06/80-204-342, hétfőtől csütörtökig 7.00-16.00, illetve pénteken 13.30-ig.

Elembegyűjtés

Egy darab ceruzaelem 1500 liter vizet képes beszennyezni: ez a mennyiség körülbelül egy kisebb család heti vízfogyasztásával egyenlő. Magyarországon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hozzávetőleges adatai szerint évente több mint kétezer tonna elemhulladék keletkezik - négytagú családonként tehát évente átlagosan 0,5-0,8 kilogrammal számolhatunk. A használt elemek körülbelül 13%-át gyűjtik vissza.

A magyar kormány az elemek visszavételéről szóló 109/2005. (VI. 23.) számú rendelete értelmében a kereskedők kötelesek típustól és gyártótól függetlenül ingyen visszavenni valamennyi használt elemet, a gyártók és importőrök pedig kötelesek átvenni a boltokban begyűjtött energiaforrásokat.

Itthon az elemek begyűjtését és a hasznosítását a nagyobb elemgyártó cégek által alapított Re'lem, illetve Re-bat kht. szervezi meg. Az elemgyűjtő kukákat őrzött területen kell elhelyezni, és bármilyen cég vagy intézmény igényelheti, ha ezt biztosítani tudja.

A begyűjtött elemeket a mintegy 7000 gyűjtőpontról egy miskolci depóba szállítják tárolásra. Jelenleg még nem megoldott az újrahasznosításuk, de a 2006/66-os uniós irányelv szerint 2008. szeptember 26-ig ezen a helyzeten változtatni kell.

Két év múlva minden uniós országban kötelező lesz az elhasznált akkuk és elemek egy részének újrafelhasználása, miután két éven át tartó tárgyalássorozatot követően az Európa Parlament nemrégiben elfogadta az erről szóló irányelvet. A jogszabály környezetbarátabb akkumulátorok és elemek előállítására ösztönzi, illetve a használt termékek visszavételére és újrafelhasználására kötelezi a gyártókat, miközben a fogyasztók számára is igyekszik megkönnyíteni az egyes termékek közötti választást.

Az elemkérdést rendező irányelv tervezetéről május elején született meg a megállapodás az Európa Parlament és a tagállamok között. Az új szabályok lényege, hogy 2012-től az értékesített elemek és akkumulátorok legalább 25 százalékát újra kell hasznosítani. A szabályok szerint ez az arány 2016-ra már 45 százalékra emelkedik. A szabályozás a gyártói felelősségen alapul, vagyis az elemek és akkuk előállítói felelnek a használt áramforrások visszagyűjtéséért és feldolgozásáért. Hogy erre milyen megoldást választanak, az a gyártók dolga, de az előírt arányokat rajtuk fogják számon kérni.

Az előírás a hordozható, vagyis az egy kilogrammnál nem nehezebb termékekre vonatkozik. Tilos lesz a 0,0005 százaléknál több higanyt tartalmazó elemek, illetve a 0,002 százaléknál több kadmiumot tartalmazó akkumulátorok árusítása (e szabály alól csak az orvosi műszerek, egészségügyi készülékek, illetve a vezeték nélküli informatikai eszközök esetén tesznek kivételt). A csomagoláson és a külső burkolaton 2009-től fel kell tüntetni az elem, illetve akkumulátor kapacitását és élettartamát. A remények szerint ez a döntés bár a drágább, de hosszabban szolgáló (és így kevesebb hulladékot eredményező) termékek felé tereli a vásárlókat.

 Unió-szerte komoly környezetvédelmi kockázatot jelent a használt elemek és akkumulátorok "utóélete". A tagállamok területén e veszélyes hulladékból évente 1,2 millió tonna keletkezik. Az egyre dagadó probléma kezelésére tett egyik kísérlet az Európai Parlament által szorgalmazott új szabályozás bevezetése. Az új rendszer részeként kötelező lesz címkézni az áramforrásokat és bizonyos részüket újrahasznosítani.

Megjelenés előtt áll a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő sűrített levegővel üzemelő autója, melyet az indiai óriáskonszern a Tata gyárt, s a volt Forma-1-es mérnök Guy Négre cége fejlesztett ki

A sűrített levegővel hajtott kocsik fejlesztésébe a kilencvenes évek hajnalán fogott bele a volt Forma-1-es fejlesztőmérnök Guy Négre, megalapítva a luxemburgi MDI céget, mely kizárólag az alternatív meghajtásnak és arra épülő járműveknek szentelte magát. A most megkötött megállapodás, mely hosszú fejlesztési szakasz után kereskedelmi forgalomba hozza a léghajtású kocsikat, reményeik szerint mérföldkő lesz az alternatívák terjedésében, ahol a valódi áttörés még várat magára.

Az Air Car sűrített levegőt használ motorja dugattyúinak mozgatására. 2008 augusztusában várhatóan 6000 Air Car indul útnak indiai útjain, mely a gyártó Tata szerint nem csak teljesen környezetkímélő, de praktikus és gazdaságos alternatívát is kínál majd a benzines négykerekűekkel szemben. A CityCat nevű modell például 110 kilométeres óránkénti sebességre képes, s egyetlen „tankolással” 200 kilométer megtételére van kalibrálva.

A tankolás néhány perc alatt letudható, ha van a környéken egy sűrített levegőt is kínáló töltőállomás. Egyetlen újratöltés négy-ötszáz forintból kijön. Ha pedig épp nincs a környéken sűrített levegőt áruló benzinkút, a kocsit egyszerűen áram alá kell helyezni és a kocsi beépített kompresszora maximum négy óra alatt, újratölti a járgányt.

A kutatók szerint a sűrített levegővel hajtott autó nem más, mint a villanyáram egy más formában történő tárolása, melyhez nem kell a drága, nehéz és sokszor mérgező anyagokat tartalmazó akkumulátor. Más szemszögből tekintve az Air Car egy elektromos autó elektromotor nélkül.

A kizárólag tiszta levegőt kipöfögő járművekről ezzel együtt sem állítható, hogy száz százalékban környezetkímélők, noha minden ma közlekedő robbanómotoros járműnél nagyságrendekkel zöldebbek. Az autók hajtásához szükséges levegősűrítéshez ugyanis szintén energia kell, melyet nagyrészt szén-dioxidot is kibocsátó erőművek állítanak elő, ráadásul Indiában a széntüzelésű erőművek a legelterjedtebbek, ez pedig a legtöbb széndioxidot kibocsátó erőműfajta.

A legjelentősebb légszennyező Egyesült Államokban egyelőre nem várható az Air Car megjelenése, a hatóságok szerint ugyanis a könnyűszerkezetű, üvegszálas elemekből összeragasztott konstrukció nem szerepel túl jól az törésteszteken – érdemes azonban megjegyezni, hogy ezek a járművek nem száguldoznak 110 kilométeres óránkénit sebességgel az autópályákon, lévén városi közlekedésre vannak optimalizálva. Más országok ellenben nyitottak a fejlesztésekre: Négre eddig tizenkét országgal írt alá szerződést köztük Németországgal, Izraellel és Dél-Afrikával.

Az Air Car fejlesztői már dolgoznak olyan hibrid verzió kidolgozásán, melyben a sűrített levegős motor mellett egy benzinnel üzemelő kompresszor is helyet kap, s ha a sűrített levegő kritikus szint süllyed, ez gondoskodik a levegő utánpótlásról. Negré szerint ez a megoldás annyira kitolhatja az megtehető távolságot, hogy egyetlen tankolással átkelhetünk San Franciscóból New Yorkba, vagy Sydneyből Perth-be.

Hozzávetőleg egymilliárd forintos beruházás keretében jelentős részben átépülhet a nógrádmarcali körzeti hulladéklerakó, a környező településeken hamarosan bevezethetik a szelektív hulladékgyűjtést, Balassagyarmaton hulladékudvar épülhet.

Mindez annak a projektnek a részeként, amelyre 106 Északkelet-Pest megyei és nyugat-nógrádi település pályázott sikerrel – tájékoztatta lapunkat Gyenes Szilárd, a nógrádmarcali depót üzemeltető Tárnics Kft. ügyvezető igazgatója, egyben a régiós projekt egyik programmenedzsere.

Az Északkelet-Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak 106 település a tagja. Földrajzilag a Balassagyarmat–Nagymaros- Vác–Gödöllő–Aszód–Galgamácsa által határolt térségről van szó, amely európai színvonalú hulladékgazdálkodási programot kíván megvalósítani. A térségben két fejleszthető hulladékdepó működik, az egyik a Pest megyei Kerepesen, a másik Nógrádmarcalban. Ez a két lerakó lesz a program bázisa, emellett azonban többféle hulladékgyűjtés megvalósítását tervezik.

Egyfelől marad a már működő ömlesztett hulladékgyűjtés. Kerepesre kerül mintegy 210 ezer ember kommunális hulladéka, a nógrádmarcali hulladékkezelő központ fogadóképessége eléri majd a 60 ezer lakos által termelt hulladékot.

A teljes térségben beindulhat a szelektív gyűjtés is, amelynek előkészületei már megkezdődtek, a települések java kijelölte a gyűjtőszigetek helyét. A speciális szállítójárművek beszerzése szintén része a programnak, erre a társulás közbeszerzési eljárást fog kiírni. A szelektíven gyűjtött hulladék utóválogatása Kerepesen történik majd, de a gépi válogatás feltételeit megteremtik a nógrádmarcali üzem területén is.

Új fogalommal is meg kell ismerkedniük a helybelieknek: a hulladékudvar működési rendjével. Ezeken a speciális gyűjtőhelyeken (Balassagyarmat és Rétság) nagyméretű háztartási lomokat, bútort, elektromos eszközöket, szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot, kisebb mennyiségű építési törmeléket, nehezen kezelhető anyagokat (festékes edény, elem, akkumulátor, gumiabroncs) fogadnak majd a lakosságtól.

A térségben, főként a kisebb településeken külön gyűjtik a veszélyes hulladékokat, amire egy átalakított speciális járművet helyeznek üzembe. A régió hulladéka optimálisan kerül majd kezelésre, mert a két modern központ jó logisztikai feltételeket teremt.

– A program startra kész, csak a Nógrád megyei része közel egymilliárd forintba kerül – mondta Gyenes Szilárd. – A nógrádmarcali hulladékkezelő, mint a 16 megyei település tulajdona, kiemelt központtá fejlődik, területe azonban nem lesz nagyobb. Új technológia épülhet itt föl, amely megteremti a korszerű hulladékkezelés, elhelyezés feltételeit, emellett válogatómű is megvalósul. Fontos dolog, hogy a program sikere esetén, csak kezelt, tehát válogatott, tömörített hulladékot kezelünk ezen a telepen, illetve a Kerepesin is.

Gyenes Szilárd ismertette annak a mechanikai hulladékválogatónak a működését is, amely nemsokára felépülhet Nógrádmarcalban. A beérkező ömlesztett hulladékot egy gép apróra darabolja. Egy mágneses leválasztón áthaladva kigyűjthetők a mágnesezhető fémek, majd egy dobrosta következik, ahol külön válogatható a kő, az üveg, s más, nem mágnesezhető anyagok. A könnyű, bálázható anyagok (papír, műanyag) egy energiaraktárba kerül, s később más helyen, termikus hasznosítás keretében hasznos hővé, vagy villamos árammá alakíthatóak, pl. cementműben, vagy hőerőműben. A maradék kerül csak a depóra.

– A depóban keletkező metángázt 64 gázkút gyűjti majd össze, és részben a szociális blokkok energiaellátásában hasznosul, másrészt fáklyával elég – teszi hozzá a szakember. – A terveink között szerepel egy 8 ezer tonna/év kapacitású komposztálóüzem felépítése is. Korábban egy ilyen üzem 3–4 hónap alatt alakította át a beérkező szerves anyagokat komposzttá, egy új eljárásnak köszönhetően ez az idő lerövidül 28 napra. A kész komposzt 75–80 százaléka gyakorlatilag steril, jól használható, a maradék pedig visszakerül a prizmára, beoltóanyagként.

Mint megtudtuk, egy teljesen új szociális és kezelőépület is megvalósul Nógrádmarcalban, hozzávetőleg 300 négyzetméteren. Az épület – egyebek mellett – oktatási feladatokat is ellát, ahogyan az Európai Unió már működő lerakóinál is szokás. A marcali létesítményben a jelenleginél kétszer többen találhatnak majd munkát. Az elképzelések szerint a kivitelezési munkálatok – a közbeszerzési eljárást követően – 2008-ban indulnak el, ha az önkormányzatok a szükséges, felelős döntéseket kellő időben meghozzák. A program pénzügyi megvalósítását az Európai Unió 50%-kal, a Magyar Állam 45%-kal támogatja. Az önkormányzatoknak 5% önerőt kell előteremteni.

Megújulás - A hőszivattyús rendszer drága, de használatával jelentősen csökkenteni lehetne az energia-felhasználást

Ritka geotermikus energiakincs birtokában van Magyarország, mivel kőzethőmérséklete száz méter mélységben is magas, 10-14 Celsius-fok körüli. Ezt remekül ki lehetne használni fűtésre, hűtésre, meleg víz előállítására. A geotermikus energiát hőszivattyús rendszerrel lehetne kiaknázni.

A fűtési-hűtési rendszerekhez szükséges hő természetes forrásokból nyerhető. A hőszivattyú hatékonyan átalakítja fűtésre, légkondicionálásra és meleg vízre a földkéregben elraktározódó és a föld magmája felől folyamatosan pótlódó energiát, amely ingyen rendelkezésre áll. Sziklás kőzetből vagy lágyabb talajból, illetve tó, esetleg nagyobb folyó vízéből is kinyerhető a szükséges hőenergia. A hőszivattyús rendszer kimondottan energiatakarékos, mert a hagyományos gázfűtéshez képest akár 30-40 százalékos megtakarítást is eredményez. Tavaly mégis csak mintegy 200 új hőszivattyús rendszert helyeztek üzembe hazánkban. Ennek oka, hogy a hőszivattyús rendszerek beruházási költsége a hagyományoshoz képest jóval magasabb, így a mai gázárak mellett megközelítően nyolc-kilenc év alatt térül meg – mondta el a Világgazdaságnak Ádám Béla, a Hidro-Geodrilling (HGD) Kft. ügyvezetője. Egy 150 négyzetméteres családi ház teljes rendszerének a kiépítése mintegy 3,5 millió forintba kerül. Az energetikai szakemberek régóta szorgalmazzák, hogy állami támogatást kellene adni a környezetet is kímélő hőszivattyús rendszer elterjesztéséhez. Harminc-negyven százalékos támogatással négy-öt évre lehetne csökkenteni a megtérülési időt. Jelenleg néhány tízmillió forint jut erre a központi költségvetésből, ehelyett több milliárd forintot kellene elkülöníteni.

Egyes felmérések szerint a föld ismert földgázkészlete mintegy 150 milliárd tonna, ebből ma évi négymilliárd tonnát égetünk el, nagyrészt fűtésre és energiatermelésre, miközben emiatt is egyre nagyobb gondokat okoz a globális felmelegedés. A hőszivattyús megoldás mellett szól, hogy 75 százalékban a föld hőjét hasznosítja, s csak a felhasznált áramot előállító erőmű bocsát ki szén-dioxidot. Még környezetkímélőbb megoldás lehet, ha a hőszivattyús fűtési rendszerekhez szükséges áramot napelemek állítják elő.

A kis változtatásoknak is nagy hatása lehet

Komposztáló a panelban?

A komposztálás - vagyis az a folyamat, amelynek során a szerves hulladékot a talajban élő mikroorganizmusok értékes humusszá alakítják - szagtalan, konyhai változata, hazánkban még újszerű technikának számít,de Ausztiában és Németországban már kipróbált és bevált gyakorlat. A konyhai ételhulladékokat egy speciálisan kialakított edénybe gyűjtik, amit - a természet hathatós közreműködését helyettesítendő - úgynevezett mikrobeális oltóanyaggal kezelnek, hogy a bomlási folyamat elinduljon. Ebből a későbbiekben kiváló komposztálóanyag lesz, amely akár közvetlenül a talajba, a növények alá is bedolgozható. A vödörbe épített rács miatt, a nedvesség szabadon távozik a komposztból. Az edény alján így összegyűlt folyadék sem haszontalan melléktermék: az öntözővizbe keverve kiváló tápanyag a virágok számára.

2007. május 12-én szombaton a Noé Állatotthon és a Magyarországi Föld Egyesület faültetést rendezett a Noé területén. A faültetést az állatotthon 15. születésnapja alkalmából, illetve a Madarak és Fák Napja tiszteletére került megrendezésre.